Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2016

Antik anekdoták: Női hűség

Kép
Cato lánya, Porcia, aki Brutus felesége volt, amikor megtudta, hogy férje mit tervez Caesar ellen, a merénylet előtti éjjel  szolgálóival éles kést hozatott azzal az ürüggyel, hogy körmét akarja levágni; majd a kést mintegy véletlenül elejtette, és megsebezte magát. A szolgálók kiabálására előkerült Brutus, és szemrehányást tett a feleségének, amiért a borbély munkájára vállalkozott. Porcia odasúgta férjének: - Másról van szó: meg akartam bizonyosodni arról, hogy el tudom-e viselni a szenvedést, ha terved nem sikerülne.

Moirák, a kikerülhetetlen sors istennői

Kép
A Parnasszus lábánál laktak, egy barlangban. Mézadományok ellenében szívesen adtak tanácsot bárkinek, de ha nem megfelelő tisztelettel közelítettek hozzájuk, hazugságot hazugságra halmozva félrevezették a jóslatért folyamodókat. Apollón az itt létesített jósdáját Hermész gondjaira bízta.    Eredetileg csak ketten voltak, Delphoiban tisztelték őket; a Nappalt és az Éjszakát szimbolizálták. A hagyomány végül is három nevet ismer velük kapcsolatban: Atroposz, Klóthó és Lakhészisz. Öltözetük fehér, fejüket kendő fogja körül, s mindhárman Ananké - azaz a "Szükségszerűség" társai. Minden létezős sorsát ők határozzák meg, beleértve az isteneket is. Klóthó készíti számunkra guzsalyán az élet fonalát, Lakhészisz rendelkezik a sorsunk fölött, s ha eljön az ideje, Atroposz, a kérlelhetetlen vágja el sorsunk fonalát.    Ez a három csúf öregasszony rettenetes és hatalmas. Határozataik általában visszavonhatatlanok, s az istenek sem tudják megenyhíteni őket. Olyannyira, hogyha története…

Baglyos graffiti Pompeiből

Kép
Ez a kis gyöngyszem Pompeiből került elő, baglyot ábrázoló falfirka. Első ránézésre akár galamb is lehetne, ám tartozik hozzá egy felirat is, amely egyértelművé teszi, hogy az ábrázolt jószág bizony bagoly. Egy ványolóműhely falát díszíti a bagoly (és a hozzá tartozó felirat), aminek tulajdonosa nem más, mint Marcus Fabius Ululitremulus - a baglyos név szinte kívánja ezt a baglyos tréfát. Mert ám a latin nyelt és az antik kultúra nem csak az emelkedett költészetről, szónoklattanról és filozófiáról szól: nagyon is a hétköznapi emberről, a humorról és természetesen az állatokról. Pompei a maga megkövesedett valóságával egy elő várost mutat meg nekünk, olyannak láthatjuk, amilyen épp a vulkánkitörés idején volt. De hogyan is kerül ide a bagoly?     Bagoly kétféleképp is kapcsolódhat a kallósokhoz. Először is Ululitremulus nyilvánvalóan baglyos nevével, másfelől Minerva istennő révén, kinek szent állata a bagoly, és a tudományok pártfogolása mellett a kézművesek védőszentje. Szóval a ka…

I, Claudius 9 - Hail Who?

Kép

Latin gyönyörök és gyötrelmek #45

Kép

Még a baglyot sem érdekled

Kép
A mozaik egy tunéziai magánház fürdőjéből került elő. Több szempontból is érdekes. Először is, mert az ilyen 'elriasztó' mozaikok általában a ház faláról, a bejárat környékéről kerülnek elő, lásd cave canem, óvakodj a harapós kutyától. Másrészt kevésbé az elriasztásról, távoltartásról szól, mégis benne van a távolság, a bentlakó védelme. És teszi mindezt egy bagoly.
  A mozaik közepén egy szemmel láthatóan elégedett bagoly trónol - tógában. Körülötte különféle énekesmadarak - mindannyian halottak. A felirat: INVIDIA RUMPUNTUR AVES, NEQUE NOCTUA CURAT.
Vagyis: A madarak irigykednek, de a baglyot ez nem érdekli. A mozaikon szereplő bagoly maga a büszke római polgár, aki nem holmi vándormadár, nem törődik a többiekkel, hogy mit pletykálnak róla. Tisztában van a saját értékeivel akkor is, ha a kép üzenete is az, hogy a bagoly nem egy kifejezetten szép hangú madár, sőt, nem is énekesmadár, ám mégis ő diadalmaskodik, ő marad felül: mert van tartása, tudja az értékeit és ő az ideális…

Milyen a kellemes lakoma?

Kép
M. Varro menippusi szatírái közt legszellemesebb a Nem tudod, hogy mit hoz a késő este című, melyben hosszasan fejtegeti, hány vendég kívánatos a lakomán, és egybe a lakoma rendéről – módjáról is szól. Azt ajánlja, hogy a vendégek száma a Gráciák számától a Múzsákéig, azaz háromtól kilencig terjedjen, szóval amikor a legkevesebb vendég van jelen, legalább hárman, amikor pedig a legtöbb, legföljebb kilencen legyenek: „Nem is tanácsos – mondja - , hogy sokan legyenek, mert a tömeg rendszerint zavart kelt: Rómában áll, Athénben ül, de sehol sem hever. Magának a lakomának – folytatja – négy kelléke van: akkor lesz minden tekintetben tökéletes, ha kellemes modorú embereket válogatunk össze; ha alkalmas helyet választunk; ha jól választjuk meg az időpontját; és ha a választékos tálalásról sem felejtkezünk el. Nem szabad – fűzi tovább – sem fecsegő, sem szófukar vendégeket hívni, mert a sok beszéd a forumon és a törvényszéken, a hallgatás pedig nem vendégségben, hanem a hálószobában helyénval…

Római csemegék

Kép
Az ókori Róma utcáin ha csatangolunk, biztosan megéhezünk. Még nincs ideje az ebédnek, inkább csak nassoljunk valami finomat, amit csak úgy, séta közben be lehet falni! Miből is választhatunk?   Ehetünk spirát, ami egy csigavonalúra formált mézes levelestészta, vagy bekaphatunk egy globulust, ami olajban kisütött, mézzel megkent, tetején mákszemekkel megszórt túrós és darás lepény, de végül is választhatjuk az erneumot is, ami darából és túróból gyúrt tészta, melyet kosárban kelesztettek meg, majd vizes edényben főzték meg, és fogyasztás előtt a korsót feltörik.    Azt hiszem én az erneumra szavazok, már csak a korsóroppantás miatt is. A péksütiket természetesen a pistor készíti, aki egy személyben molnár és pék: a gabonaszemek megőrlésétől kezdve mindent ő készít a kész kenyérig. Az édességek mestere a pistor dulciarius. No meg a túró. És Róma.

Frizurák bűvöletében: Orbis Comarum

Kép

Margarita sírfeirata

Kép
Margarita (’Gyöngy’) az öleb, Galliában látta meg a napvilágot és valamikor a 2-3. század táján halt meg Rómában. A márvány sírfelirat tökéletes állapotban maradt ránk, jelenleg a British Múzeum lakója.

De mi is ez a az egész? Igen, egy eb sírversével állunk szemben. Már maga a márványtábla is lélegzetelállító: olyan gondosan készült a felirat, hogy még a sorvezetők is látszanak. A betűk szabályosak és esztétikusak, a latin nyelvhasználattal még egy mai latintanár is elégedett lenne. Na jó, egy picike hiba van benne, de azért az nem is olyan nagy hiba, sőt el is tekinthetünk tőle, hogy hiba. Az utolsó szó ’tegit’ helyett ’teget’, ez az egyes szám első személyt erősíti. A szövegből kiderül, hogy egy kutyáról van szó. Annyira kiderül, hogy meg is nevezi. Tehát félreértés nem lehet. Vagy mégis? Kutatókban felmerült a gyanú, hogy talán mégsem állati sírfelirattal van dolgunk, hanem egy emberével. Ez nem is lenne példa nélkül álló eset a sírfeliratok ókori világában: már a dyrrachiumi malac…

I, Claudius 8 - Zeus, by Jove!

Kép

Latin gyönyörök és gyötrelmek #44

Kép

Via Egnatia

Kép
A tegnapi malacos sírsztélé kapcsán tegyünk egy kis kirándulást. Látogassunk el a Via Egnatiára, ahol is a nevezett baleset történt. Néhány bevezető információ az útról, a wiki szavaival: A Via Egnatia (ógörög Egnatia Hodosz / Ἐγνατία Ὁδός) az ókori Római Birodalom egyik jelentős, mintegy 1100 kilométer hosszú kereskedelmi és hadi útja volt, amely az Adriai-tenger keleti partvidékét kötötte össze nyugat–keleti irányban Byzantiummal. Nyomvonala Illyricum és Macedonia, valamint a későbbi Thracia provinciákat szelte át. Építése a független illír királyságok, fejedelemségek Róma általi leverését követően, i. e. 146 körül indult meg a birodalom prokonzulja, Gnaeus Egnatius irányításával, aki az út névadójává is vált (Via Egnatia a. m. ’Egnatius-út’). A terv az volt, hogy a birodalmi fővárosból a brundisiumi partvidékig vezető, addigra már teljes hosszában kiépült Via Appia végpontján – esetleg Hydruntumban – kihajózók a Balkán-félszigeten hasonló minőségben kiépített úton közelíthess…

A tragikus sorsú malac búcsúja

Kép
Az állatoknak emelt sírkövek nagyon izgalmasak. Ezer és ezer titkot rejtenek. Egy ilyen különös, ellentétes tartalmakkal teli mű a malac sírsztéléje, Macedóniából. A dombormű egy férfit ábrázol négykerekű szekéren, amit lovak húznak, és két malac van a képen: az egyik a kerekek alatt, a másik a lovaknál. Íme a sztélé:
    A kerekeknél lévő malacról még vélhetjük, hogy a szekér mellett fut, de a lovaknál lévő malacka valószínűleg nem járt jól: a négy lóláb fenyegetően ágaskodik a feje fölött és a lovak szemmel láthatóan nagyon izgatottak. De mi ez az egész?!?    Az ókorban az állati sírfeliratok, epigrammák a költészet egy külön ágát jelentették: mind a mai napig válogathatunk a megdöbbentő, humoros vagy meghökkentő búcsúversek gazdag kínálatából. Mi ez, vicc? Igen, néha vicc, néha költői virtuozitás, néha fájdalmas búcsú egy szeretett lénytől. Találhatunk búcsúverset delfinekhez, kabócákhoz, hangyához, szöcskéhez, nyúlhoz, kutyához.    Jelen sztélé tárgya a malac(vagy malacok), minden …

Zeusz születési helye

Kép
Dikteon barlang, Kréta, Görögország. Zeusz itt született meg.

A gyerekek sorsa

Kép
Megszületett a baba. Otthon, bába segítségével, nők körében. Az apasági kérdés egy bizalmi dolog. Vagy döntés kérdése. De semmi esetre sem bizonyosság. Az újszülöttet, miután ellátták, a ház ura, az apa elé letették a földre. Ha felvette, a cselekedettel kinyilvánította, hogy törvényes gyermekének ismeri el a csecsemőt. Ekkor persze még az anya fennhatósága alatt áll, akár fiú, akár lány. Az apa döntése, amivel kinyilvánítja, hogy az ő gyermeke, szabja meg a római gyermek egész életét. Az apja jogán lesz római polgár, az apja után kap nevet. A lányokat a születésük utáni nyolcadik napon, a fiúkat a kilencediken a házi oltár elé viszik, ahol ünnepélyes keretek között a család a családfő vezetésével áldozatot mutat be a házi isteneknek. Ekkor kapja meg a gyermek a bulláját, a védő amulettjét, amit nagykorúságáig a nyakában hord. Ez védi őt az ártó szellemektől, rontástól.    Aztán ott vannak azok, akiket az apa nem emel fel a földről, nem ismer el saját gyermekeként. Talán a gyanú vag…

Kalüdóniai vadkan - képeken

Kép
Rubens festményeitől a kortárs ábrázolásokig a domborműveken át, minden, ami kalüdóniai vadkan. A teljesség igénye nélkül, csak úgy, egy kis szemezgetés.
















I, Claudius 7 - Reign of Terror

Kép

Latin gyönyörök és gyötrelmek#43

Kép

A kalüdóniai vadkan

Kép
Althaia Oineusztól szülte Meleagroszt, akit egyes források Árész fiának tartanak. Amikor a gyermek betöltötte a hetedik évét, megjelentek a Moirák, és azt jósolták, hogy Meleagrosz akkor fog meghalni, amikor majd az éppen akkor a tűzhelyen égő fahasáb teljesen elhamvad. E szavak hallatán Althaia a tűzhelyhez lépett, kiragadta a fahasábot, és attól kezdve egy ládikában őrizte. Meleagrosz az istenek akaratából sebezhetetlen testű volt, s amikor felnőtt, hős, nemes lelkű ifjúvá cseperedett. Egy alkalommal Oineusz az összes istennek áldozott a vidék évi termésének zsengéiből, ám imáiból kifelejtette Artemiszt. A sértett istennő bosszúból egy rendkívüli erejű, hatalmas vadkant szabadított a vidékre, amely tönkretette a vetést, elpusztította az állatokat, sőt az összes, útjába kerülő embert is.Oineusz ekkor összehívta Hellász minden hős harcosát, és kihirdette, hogy a vadkan elejtőjének jutalmul odaajándékozza az állat igen értékes bőrét. Íme a vadászat résztvevőinek névsora: Kalüdónból Oi…

#50

Kép

A mágia nehézségei :-)

Kép

Héraklész oszlopai

Kép