Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2016

I, Claudius 6 - Queen of Heaven

Kép

Theophrasztosz: Jellemrajzok. Az otrombaság

Kép
Az otrombaság, nem nehéz meghatározni, tolakodó és ízléstelen bohóckodás. Otromba az az ember, aki szabad nőknek, valahányszor találkozik velük, ruháját felrántva, a szemérmét mutatja; a színházban akkor tapsol, mikor a többiek abbahagyják, és azt fütyüli ki, akit mindenki más gyönyörűséggel hallgat; ha elcsendesedik a nézőtér, ő emelt fejjel böfögni kezd, hogy a körülötte ülők figyelmét magára vonja; ha zsúfolásig tele az agora, ő a dió-, mirtuszbogyó- és gesztenyeboltokhoz ballag, aztán ott téblábol és csemegézget, szóba elegyedve egy-egy árussal; a járókelők közül azt is nevén szólítja, akivel nincs ismeretségben; akiket valahová sietni lát, azokat marasztalni igyekszik; aki nagy fontosságú pert veszített, és épp távozóban van a törvényszékről, annak melléje szegődik, és melegen gratulál; maga vásárol be, és maga bérel fuvoláslányt, a szembejövőknek megmutogatja szerzeményeit, és mindjárt elhívja őket lakomára is, és a borbély műhely vagy az illatszerbolt ajtajába állva jelenti be,…

Portrék II.

Kép

Sakk-matt!

Kép

Hekaté istennő

Kép
Hekate némely monda szerint Zeusnak és Demeternek vagy Pheraiának, más hagyomány szerint pedig Persesnek és Asteriának, Leto testvérének a leánya. Lényénél fogva szoros viszony fűzi Artemishez, sőt gyakran azonosították is vele, és Artemis Hekatének hívták. Ő is az éjnek, még pedig a sötét éjnek az istene, a miért néha Plútón és Persephone kíséretében is látjuk. Főleg kapuk mellett és az utczákon volt tisztelet tárgya; úgy képzelték, hogy az utakon barangol és hogy főleg a kereszt utakon
szeret tartózkodni. Ezért volt Rómában Trivia a mellékneve. S valamint a középkori mondákban, úgy a görög mesékben is a keresztutakon járnak az éji kísértetek és egyéb sötét szellemek. így lett azután Hekate a borzalmas lények úrnője, a titkos ráolvasások és lélekidézések istennője. Már a régiek is Hekate szolganőinek nevezték Kirkét és Medeiát, a híres varázslónőket.
   Rendelkezésére állottak a néphit szerint a természet valamennyi titkos erői, ő intézkedett a születés, élet és halál dolgában, s hatal…

#46

Kép

I, Claudius 1. - A Touch of Murder

Kép

Latin gyönyörök és gyötrelmek#36

Kép

Vergilius: Priapus-versek

Kép
III Ezt a kis mocsaras majort, íme én, eme kunyhót, melyet pár szem aszalt füge föd be kákanyalábbal, ezt oltalmazom én, paraszt-baltával faragott holt tölgyfaág: legyen évenként dúsabb egyre a termés. Tisztelettel öveznek e szűkös kis kalyibának gazdái, apa és fiú együtt, égilakóként. Egyik gondosan őrködik buzgón arra ügyelve, szentélyem ne csufítsa gaz s fel ne verje a csallán, másik zsenge kezét telirakja dús adománnyal. Formás kis koszorú adóm lombtermő kikeletkor, s első zsenge kalász, midőn frissen érik a búza, és a mák, a tejes nedvű rőtszinű violával, halványsárga szinű tök és édes illatu alma, s vérpiros szemü szőlőtő, árnyékban nevelődött. Vérrel festi be szerszámom (ám hallgassatok erről!) nagy szakállt viselő kis bak és patás anyakecske. Íly sok áldozatért Priapus méltán teszi tisztét: illik óvni a gazda csöpp szőlőjét s kicsi kertjét. Hát fiúk, ne merészkedjen lopni senki se innen, gazdag ám a mi szomszédunk, és fitymálja Priapust, tőle csenjetek, arra visz éppen itt ez az ösvény.
(fordította…

Római portrék I.

Kép

A genius

Kép
Arra a némelyektől gyakran fölvetett kérdésre is válaszolnunk kell, hogy mi a genius, és születésnapjainkon miért ő a fő ünnepelt. A genius az az az istenség, akinek védőszárnyai alatt élünk, mióta csak megszülettünk. És akár mert születésünkről gondoskodik, akár mert velünk együtt születik, akár mert születésünk után vesz bennünket gondoskodó oltalmába – annyi bizonyos, hogy a „geno” szótól kapta a nevét. Minden esztendőben neki szól tehát áldozatunk, bármilyen korúak vagyunk is, jóllehet nem egyedül ő, hanem rajta kívül számtalan más istenség is oltalmazza az ember életét, mindegyik a maga feladatköre szerint: aki ezeket meg akarja ismerni, annak bő felvilágosítással szolgálnak a Fohász – gyűjtemények. De a többi isten csak egy – egy alkalommal fejti ki az ember életében isteni hatását, és ennek következtében nem is idézik meg őket ezen az élethosszat tartó meg – megújuló ünnepen. A genius ellenben olyan állandó védőszellemként áll mellettünk, aki egy pillanatra sem távozik mellőlünk…

A bulláról

Kép
Miért adják a gyerekekre a bullának nevezett nyakéket? Talán rablással szerzett feleségeik kedvéért határozták el, hogy azok szülötteinek egyebek közt ez a kiváltsága is meglegyen. Vagy talán Tarquinius hősiességének adóztak vele: állítólag gyerekkorában, a latinok és etruszkok ellen vívott csatában, mikor rárontott az ellenségre, letaszították a lováról, de ő vakmerőn szembeszállt a rárohanókkal, s ezzel úgy fellelkesítette a rómaiakat, hogy fényes győzelmet arattak az ellenségen, tizenhatezret meg is öltek közülük, s ezért apja, a király, egy ilyen bullával tüntette ki. Vagy mert a régi rómaiaknál nem számított méltatlan és szégyenletes dolognak, ha valaki beleszeretett egy serdülő szolgafiúba – ezt a komédiák is bizonyítják –, viszont a szabad származású fiúktól szigorúan tartózkodtak, s a szabad gyerekek éppen azért viselték ezt a jelet, hogy még meztelen gyerekek között se lehessen őket félreismerni. Vagy a fegyelmezetlenség ellen használtál óvszerül, mintegy a féktelen ifjak zabol…

#45

Kép

Klasszikus görög oszlopok

Kép

Latin gyönyörök és gyötrelmek#35

Kép

A nők és a bor

Kép
"A római nép életmódjáról és erkölcsi felfogásáról tudósító szerzők azt állítják, hogy a nők Rómában és Latiumban életük végéig bornemisszák [abstemiae] voltak, szóval a bor – régi latin nyelven „temetum” – fogyasztásától mindig tartózkodtak; sőt, kötelezővé tették, hogy a nők ellenőrzésül csókolják meg a rokonaikat, hogy a borszag elárulhassa, ha ittak. Inni egyébként, úgy mondják, általában csigert, aszút, méhsert és ehhez hasonló édes ízű italokat szoktak. Ez persze a fent említett könyvek révén közhelyszámba megy, Marcus Cato azonban arról is beszámol, hogy a nőket nemcsak megszólták, de még bírói úton is megbüntették, ha bort fogyasztottak, éppen úgy, mintha valami becstelenséget vagy házasságtörést követtek volna el."
(Gellius: Noctes Atticae 10,23,1-3 Győry Gyula fordítása)

Magánvilla Rómában

Kép
Apró birtoka Martialisomnak fenn nyujtózik a Ianus-hegy gerincén szebben a Hesperisek gyümölcsösénél s lankán lejtve le tágas teraszokkal. Enyhén domboruló, fennsíkos orma sütkérez ragyogó egekbe nyúlva, s míg felhőbe borult a völgyek öble, nem csillog, csak e csúcs csodás tüzében. Égig tornyosulón e büszke villa fénylő csillagokig szökell sudáran. Jól ellátni a hét halomra innen, s végigszánthat a szem széltébe Rómán a Albán, Tusculumon, seregnyi dombon, s erdős tájakon át, a városon túl, Fidenae falain s a törpe Rubraen, s egy pompás ligeten, Perenna Anna kertjén, mely szüzi vérözönnek örvend. Láthatsz, Flaminia, Salaria nyílt útján sok fuvarost; édesded álmuk meg nem rontja zajos keréknyikorgás, nem rebbentheti el hajós-ricsaj sem vagy rab gályavonók rikoltozása – bár nem messzi a híd, a Mulvius, hol szántják szent Tiberist a gyors dereglyék. Villáját – paloták sorába illő – élvezd, mint magadét, kinál a gazda. Nincsen gyűlölet itt: busás, baráti vendéglésre a ház kitárva sarkig. Vélnéd Alcinous kegyes laká…

Múzsák

Kép
A Múzsák a költészet, zene, tánc, a művészetek istennői. Apjuk a fellegtorlaszoló Zeusz, anyjuk Mnémoszüné, az emlékezet istennője. Maguk a Múzsák is egyben istennői az emlékezetnek, de maga a művészet is egyfajta emlékezés. Hol kilenc, hol hét Múzsáról beszélnek, számuk változó, ám a főbb művészeti területek, amit képviselnek, állandóak: Kalliopé: az epikus költészet, a filozófia és a tudományokTerpszikhoré: a táncThália: a komédia, a színházMelpomené: a tragédia, a dráma és a gyászénekPolühümnia: a himnikus költészetEuterpé: a lírai verselés és a zeneErató: a szerelmi költészet és a dalokKleió: a történetírásUránia: a csillagászat és az asztrológia múzsája.    A görög művészetben a Múzsákkal mint bájos ifjú hölgyekkel találkozunk - szépek és tartózokdóak, általában a rájuk jellemző attribútummal ábrázolják őket.  Kalliopé pergament és stilust (íróeszközt) tart a kezében, Terpszikhoré vidáman táncol és nála van a lantja, Thália jobb kezében a komikus álarcot, baljában görbevégű pá…

#44

Kép

Antik cattitude

Kép

Latin gyönyörök és gyötrelmek#34

Kép

Itália asszonyai

Kép
Altheim az Itália és Róma című cikkében, úgyszólván csak sírfestmények alapján, bámulatos képet fest az etruszk nőkről. (...) Az itáliai népek férfiai szívesen mentek csatába, ez hozzá tartozott az akkori életkörülményekhez. A kalandos csatározás korántsem volt olyan öldöklő jellegű, mint a mai, tömegpusztító fegyverekkel vívott háború. A csatározás után a férfiak hazamentek, esetleg mutogatták a mellükön kapott sebeket, élvezték a megszerzett dicsőséget. A halottakat hagyományos szertartással eltemették. Más a helyzet Rómában, amely az állam mintaképe volt. A férfi elsőrendű kötelessége a feltétlen engedelmesség. Altheim Manlius Torquatus példáját említi: az apa leüttette a fia fejét, mert bár győztesen harcolt és sikerrel végződött a kezdeményezése, de nem az állam parancsára cselekedett. Ez a végtelen szigorúság, fegyelem, méltóság nyomta rá a bélyegét a római férfira, aki különbözött Itália más törzseinek férfiaitól. Ez a szilárdság hozta meg Rómának a nagy sikereket, ezt csodál…

Latin gyönyörök és gyötrelmek#38

Kép

Homérosz: Himnusz Dionüszoszhoz

Kép
ΕΙΣ ΔΙΟΝΥΣΟΝ Szólni fogok Dionűszoszról: a dicső Szemelének
gyermeke mint tűnt föl benyuló meredélyen, a meddő
tenger partja fölött: fölserdült termetü ifjú
férfi alakjában: dús fürtjei körbelebegték
szép kékesfeketén és bíbor köntöse omlott
izmos válla fölé. Hamar ott termettek, a borszín
tengeren át iramodva erősevezőjü hajóval
etruszk tengeri rablók. Hossz sors volt vezetőjük.
Meglátták, jeleket váltván sebesen kirohantak
s bárkájukra ragadták őt, örvendve szivükben.
Mert úgy gondolták, hogy Zeusztáplálta királyok
sarja; kemény kötelekkel akarták összekötözni.
Nem fonhatta be szíj, a bilincsek messzerepültek
karja, bokája felől, ő meg mosolyogva pihent ott,
mélykék szemmel; a kormányos jól látta, mi történt,
és odahíva azonnal a társait, ezt mondotta:
      „Balgatagok, milyen istent hoztatok összekötözve?
Szörnyü erős, hisz a jólépített bárka se tudja
hordani. Vagy Zeusz ő, vagy ezüstíjas nagy Apollón,
s hátha Poszeidáón. Mivel épp nem földi halandó
népre üt, ám az Olümposzon élő is…

Hajócsata a Fucinius-tavon

Kép
"Ezzel egy időben a Fucinius- tavon rendeztek hajós csatát, hogy a tó meg a Liris folyó közé ékelődő hegyhátról minél nagyobb tömeg szemlélhesse ugyanazt a nagyszerű látványosságot, amelyet Augustus valaha a Tiberisen túli mesterséges tóban rendezett meg, csak könnyebb típusú és kevesebb hajóval. Caludius három – és négysorosokat szerelt fel, valamint tizenkilencezer embert. A partot körös-körül tutajkordon zárta, hogy szökésre ne legyen mód, de azért a védőgyűrű evezéshez, manőverezéshez, támadásokhoz és a szokott hadmozdulatokhoz elegendő teret hagyjon. A tutajokon a testőrcsapatok gyalogos és lovasegységei álltak, előttük mellvéd, melyről töltött kő- és nyílvető gépek meredtek előre. A tó többi részét a tengerészek szállták meg fedett hajókon. A nézőtérül szolgáló partra, domboldalakra és hegyhátra roppant tömeg sereglett össze a közeli településekből, sőt a Városból is, bámész kíváncsiságból vagy hódolatból a princeps iránt. Ő díszes köpenyben, nem messze tőle Agrippina ara…

Iambus, te titokzatos

Kép
A jambikus költészet lényege az ókorban: az alak és a tartalom szorosan egybefolyt. A iambus szó Démétér, a Földanya isteni szolgálójának, Iambénak nevéből származik. Ő vigasztalta a szomorkodó Démétért, mikor Hades, az Alvilág királya elrabolta fél évre Persephonét, a Földanya leányát. Ilyenkor a föld szomorkodik, nem terem semmi. A jambus eredetileg tehát gyászdal, de a vigasztaló szórakoztatást is magában rejti. A görög költők a hősi nagyságot, az emberi erényt énekelték meg előbb. A szokott forma a hexameter volt. Archilochossal egy új világ kezdődik. A költő iambusaival a haragot, a bosszút, a szenvedélyt tudja kifejezni az emberi gyarlóságokkal, hitványságokkal szemben. A gúnyos, gyilkos támadást tudta érzékeltetni ezzel a versformával.
Cser Lászlóné: A halhatatlan Maecenas

#43

Kép

Minimál - Antigoné

Kép