Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2015

Akkor és most

Kép
Néhány római épületet újraálmodtak, hogy milyen is lehetett a maga idejében, a maga fénykorában. Valójában rengeteg ilyen grafika, számítógépes animáció született, csak néhány példát hoztam. Izgalmas dolog elképzelni, hogyan festhetett az épület, ami még romjaiban is felséges. Nyilván sok épület, emlék esetében nyitva marad a kérdés, hogy tényleg olyan volt-e, és sosem ismerhetjük meg a részleteket, hogy valóban úgy festettek-e.    Erre a bizonytalanságra kiváló példa a szombathelyi Iseum ügye. Sosztarits Ottó lánglelkű régész hatalmas munkájának köszönhetően Szombathelyen ma egy pompázatos Iseumot láthatunk. Olyan, mai előtt legszívesebben térdre borulna az ember, annyira gyönyörű. Sosztarits Ottó emberfeletti munkáját ám nem csodálja mindenki tátott szájjal, a "szakma" elég rendesen megharapta pontosan emiatt, hogy mennyire eredeti a rekonstruált épület. Igen, egyáltalán nem biztos, hogy az eredetit látjuk. De ilyen is lehetett. És végre itt, Magyarországon egy káprázatos…

Homer Odysseája; hellénből fordította Szabó István (1846) harmadik ének

HARMADIK ÉNEK.
Nestor jól fogadá, honnan Spartába szekerzett.
A nap elévillant odahagyván tengeri fekvét
Pályájára, világot hozni az égi karoknak,
S gabnaszülő földén a halandó emberi nemnek:
És ezek a Neleus úr építette Pylosba
Értenek. A sokaság épen bikaáldozatokkal
Bánt kékfürtü Poseidonnak, feketékkel egészen.
Számra kilenc telep állt; ötszáz deli férfiu ült le
Mindenikére, kilenc tulkot hozván egyegy osztály.
Ők belet izleltek, de az istennek bikacomb sült.
Hát egyenest ide tartottak; lobogójokat össze
Vonván parthoz eveztenek, és kieredtek egyenként;
Telemakhos maga is, Pallasnak utána, kiszállott.
A kit szólított meg azonnal kékszem Athene:
„Telemakhos, mit sem kell szégyenkezned ezentul;
Mert csak azért is szállottál tengerre, hogy értsed,
Melly föld keblezi, vagy sors érte hatalmas atyádat.
Szemközt hát a lovag Nestorral; lássuk az embert,
Millyen jelleme van lelkének vajjon. Erősen
Kéred meg pedig őt, igazán folytassa beszédét;
Bárha különben sem hazudik, bölcs férfiu lévén.”
Szólott Telemakhos …

A latin macska megmondja#32

Kép

A városok szépségének anatómiája

Kép
Ezek a házak, amelyeket a rómaiak lakhelyeként ismerünk, nem a csórók lakásai. Nem a széles tömegek lakásai. A polgárok otthonai, akik vagyoni és politikai helyzetüknél fogva megtehették, hogy olyan falak között éljék le az életüket, amelyek kedvükre vannak.      Nyilván ma sem, sőt a történelem során soha sem volt egy város képe olyan mértékben egységes, hogy csakis egy korszakot lássunk, ahol nincsenek jelen a "széles tömegek", akik nem engedhetik meg maguknak a tetszetős lakásokat. Sőt, gyakran semmiféle hajlékot sem engedhetnek meg maguknak. Amikor egy város makettjét elkészítik, hogy megelevenedjen a szemünk előtt, milyen is lehetett, a nehezebb sorsú embereket és jelenlétüket gyakorlatilag kiradírozzák belőle. Egy makett-városban (legyen ez akár egy megfestett városi kép) nincsenek jelen a hajléktalanok, a mélyszegénységben élők, a nyomorékok. Csak a szépek és a csodálatos épületek.     Ezen rengeteget szoktam meditálni, hogy az élet valós megnyilvánulásainak van-e he…

A Severus-dinasztia; családfa ábrán

Kép

Lázadó költők

Kép
Odi et amo. Quare id faciam, fortasse requiris. Nescio, sed fieri sentio et excrucior. Gyűlölök és szeretek. Gyűlöllek és szeretlek. Az antik költő, Catullus szétfeszítő sorai. Mert az antik költőkre hajlamosak vagyunk túlzott pátosszal tekinteni. Ez egyfelől indokolt, mert nemigen tudták felülmúlni őket, sőt, az újabb korokban már utolérni sem igazán voltak képesek a költészetüket, ám másfelől túlzás, elidegenítés, mert az ókori költők nagyon is élők, elevenek, a mondanivalójuk pedig aktuális, míg világ a világ.
Némi utánajárással és kis tanulással befogadhatóak, megérthetőek, élvezhetőek. Sajnos a „modern” oktatás már nem tekinti feladatának a műélvezet tanítását, semmilyen művészeti ágban. Távolinak, idegennek, érthetetlennek és patetikusnak állítja be a műveket, gyanítom sok esetben azért, mert maga a pedagógus sem igazán szerelmese a témának, kevéssé járatos benne. A „kötelező”, megemésztésre kijelölt irodalom pedig gyakran tényleg a művészet vaskosabb darabja, azok a művek, amihe…

Róma császárai - egy kicsit másképp

Kép

A latin macska megmondja#31

Kép

Homer Odysseája; hellénből fordította Szabó István (1846) második ének

MÁSODIK ÉNEK.
Telemakhos gyűlésbe hivat; külföldre titokban.
A rózsásujjú reggelnek támadatával
Feltermett nyoszolyájából öltözni Odysseus
Jó magzatja; nehéz kardot függeszte le vállán;
És gyönyörű saruit gyengéd lábára kötözvén
Isteni fenséggel lépett ki az éjpalotábol.
Egyszeriben harsány hirnökségére parancsolt,
Fürtös Akhivokat országos gyűlésbe keritni.
Széthirdettek azok, s emezek hamar összejövének.
Végre hogy egybesereglettek vala s felcsapatoztak,
A térnek tartott réz dárdát hordva kezében,
Nem maga, mert két cenk igetett gyors lábbal utána.
Isteni bájakkal hintette meg arcban Athene.
A gyűlésbe jövőn függött valamennyi Akhiv szem.
Atyja helyét foglalta el, engedvén az idősbek.
Most Aegyptios aggastyán kezdette meg a szót,
Kit kora meghajlasztott már, s tudománya fölös volt.
Mert ennek fia is kikövette levente Odysseust
Széplovu Troja alá az evicke hajókon, erélyes
Antiphos, a kit utóbb barlangja homályin az ádáz
Kyklops ölt meg, utóvacsorát kotyvasztva belőle.
Volt más hárma is; Eurynomos fia szi…

Ókori témák-modern művészek: Caravaggio

Kép
Caravaggio-t kicsit túlzás a modern művészek közé sorolni (ha az évszámokat tekintjük), ám műveire pillantva egyértelműen friss, modern, élő és aktuális. 1571-ben született, fiatal festőként Rómába ment, ahol kicsapongó és eseménydús élete miatt hol nyomorgott, hol császárként élt. Kalandos élete során megjárta Máltát és Szicíliát is, iskolát teremtett, számtalan követője akadt a történelem során. Művei játékosak és könnyedek, mégis magukban hordozzák az élet végzetességét és végletességét. Emberiek, miközben valami egészen mást mutatnak meg. Talán pont a halhatatlanságot, az isteni létet, a természetfelettit.






Ovidius: Hősnők levelei XI.

XI. Canace Macareo Aeolis Aeolidae quam non habet ipsa salutem
mittit et armata verba notata manu. Siqua tamen caecis errabunt scripta lituris,
     oblitus a dominae caede libellus erit.
dextra tenet calamum, strictum tenet altera ferrum
     et iacet in gremio charta soluta meo.
haec est Aeolidos fratri scribentis imago;
     sic videor duro posse placere patri.
Ipse necis cuperem nostrae spectator adesset
     auctorisque oculis exigeretur opus
ut ferus est multoque suis truculentior euris,
     spectasset siccis vulnera nostra genis.
scilicet est aliquid cum saevis vivere ventis;
     ingenio populi convenit ille sui.
ille Noto Zephyroque et Sithonio Aquiloni
     imperat et pinnis, Eure proterve, tuis.
imperat heu! ventis; tumidae non imperat irae
     possidet et vitiis regna minora suis.
quid iuvat admotam per avorum nomina caelo
     inter cognatos posse referre Iovem?
num minus infestum, funebria munera, ferrum
     feminea teneo, non mea tela, manu?
O utinam, …