Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2015

Time to say Goodbye

Kép
Hát ez is elérkezett, hogy búcsút mondjak. Érzelmes és személyes sorok következnek, akinek nincs hozzá gusztusa, hanyagolja.    Az évek alatt nagyon megszerettem a blogot, meg azokat, akik ezáltal bekapcsolódtak az életembe. Egy kicsit Ti is formáltátok a személyes véleményetekkel, észrevételeitekkel. Sok dolgot tanultam ezalatt, rengeteg szép dolgot láthattam a világból, a latin nyelvvel egészen közeli barátságba kerültem ez idő alatt. Az életem része lett, bekúszott a bőröm alá, úgy, hogy észre sem vettem. Csak természetes volt, hogy a szabad időmet ezekkel a dolgokkal tölthetem. Nos, ennek most vége szakadt. Orbanisztán munka alapú társadalma végül is engem is bedarált. Nem menekülhetek immár a rabszolgasorstól, vége a szabad pillanatoknak. Nem részletezném ezt a politikailag kényes helyzetet, remélem Te, aki a soraimat olvasod, értetlenül nézel, hogy mit magyarázok. Akkor jó, ha nem érted.     Nem lesz egyhamar időm, hogy írjak, elmélkedjek, az imádott latinnal foglalkozzak. Semm…

A latin macska megmondja#21

Kép

Emeletes sírépítményhez tartozó kőemlékek (kr.u.3.sz. első harmada)

Kép
A Budapest XI. kerületi Rupp-hegyen egyazon sírépítményhez tartozó faragott kőemlékek kerültek elő, amelyekből rekonstruálni lehetett az eredeti sírépítményt. A feliratos tábla a sírépítmény homlokzati oldalán állhatott, míg a reliefdíszes, szolgafiút ábrázoló elem a sírépítmény oldalán helyezkedett el. A díszítés nélküli hasábok (2db) leginkább a sírépítmény lépcsős alépítményének részei lehettek.
   M(arcus) Aur(elius) Aelianus h(ic) s(itus) e(st) an(norum) X. M(arcus) Aur(elius) Mogetmarus vet(eranus) Al(ae) I Thr(acum) et Aur(elia) Dumnomara fil(io) pient(issimo) et sibi vivi posuerun(t).
   Itt nyugszik Marcus Aurelius Aelianus, aki tíz évet élt. (A síremléket) Marcus Aurelius Mogetmarus, a trákok első számú lovas segédcsapatának kiszolgált katonája és Aurelia Dumnomara állították még életükben, drága gyermeküknek és saját maguknak.
    A feliraton említett lovas egység, (ala I Thracum veterana sagittaria) a mai Nagytétény (Campona) katonai táborában állomásozott a 2. század m…

Odüsszeia: Huszonnegyedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Huszonnegyedik ének: Békekötés (1-548)
   A leölt kérőket a Külléné- hegyi Hermész szólítja. A pálcáját megsuhintja (arany bot, amivel a halandókat megigézi), a halott lelkek követik őt. A halottak szellemei úgy követik Hermészt surrogva, mint a barlangból kirepülő denevérek. Ókeanosz sodránál, Leukasz szigete tövében mentek, át a nap kapuján, ahol az álmok népe tanyázik (Aszphodelosz – rét). Itt tanyázik Akhilleusz, Patroklosz, Antilokhosz, Aiász lelke. Jön Agamemnón szelleme is. Akhilleusz szól Agamemnónhoz: azt hitték, Agamemnónt szerette a legjobban Zeusz, ezért lett ő az akhájok vezetője. Bárcsak Trójában a csatában eshetett volna el (Agamemnón), és nem kellett volna ilyen csúfos halált halnia. Agamemnón váratlanul elmondja, hogyan siratták el Akhilleuszt, amikor elesett, és amikor Thetisz, az anyja megtudta, hogy fia meghalt, fájdalmában följajdult, amitől az akháj seregek annyira megijedtek, hogy el akartak futni. Egyedül Nesztór tudta, hogy ez a hang a tengeri nimfák sírása, …

#26

Kép

Eraviscus őslakosok sírsztéléje 2.

Kép
A kő alul-felül csonka, a képmező felső sarka és a felirat alsó fele letört. A képmezőben házaspárt ábrázoló dombormű. Ruházatuk hasonló a más őslakos házaspárt ábrázoló sírsztélé alakjaihoz: a nő eraviscus viseletben: nagy turbánján fátyol van, nyakperecet (torques), karpereceket hord, a vállán pedig nagy biztosítótű (fibula) tűzi össze ruháját. Ezek a fibulák a viselet jellegzetes darabjai, ásatásokon is gyakran előkerülnek. A férfi római viseletben (tóga), feje letört, jobb kezében kalapács.     Ez alatt egy másik domborműves mezőben egy kétlovas kocsi látható, rajta kocsissal, amellyel szemben egy másik ló áll. A jelenet a halott túlvilági utazását ábrázolja. Ugyanerre az elképzelésre vezethető vissza az a szokás is, hogy a halottal együtt díszes kivitelű kocsit is eltemettek. Mindkét szokás az eraviscus törzs vallási elképzeléseivel hozható összefüggésbe.
Csonka felirata:
[---]ucus At(a)e f(ilius) vi(v)us sibi t(itulum) p(osuit) [---]/[---c]oniugi Lucit(a)e/Kapitonis (?) f(i)l…

Odüsszeia: Huszonharmadik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Huszonharmadik ének: Penelopé fölismeri Odüsszeuszt (1-372)
   Eurükleia felmegy a hálótermekbe és felébreszti Penelopét. Elmondja, hogy itt van Odüsszeusz. Penelopé nem hisz neki, el akarja kergetni. Ám amikor azt mondja, hogy Télemakhosz ezt már rég óta tudja, csak titkolta, hogy bosszút állhassanak a kérőkön, Penelopé felvillanyozódik. Eurükleia elmondja, hogy Odüsszeusz leszámolt a kérőkkel, ám Penelopé még mindig nem mer hinni: valami isten végezhetett a kérőkkel, mert Odüsszeusz már biztosan rég meghalt egy távoli földön.    Odüsszeusz és Penelopé egymással szemben ülnek, szótlanul méregetik egymást. Penelopé nem ismeri meg Odüsszeuszt. Próbára akarja tenni és Odüsszeusz nem ellenkezik. Odüsszeusz zenét és vigaszságot rendel el: hadd menjen híre a kérők leölésének, és hogy Penelopé férjhez ment, és az ő lakodalmát ünneplik. Athéné bájt önt Odüsszeusz vállaira, sokkal szebbnek látszik. Odüsszeusz megszépülve lép ki a kádból, ám Penelopé még most sem vet rá egyetlen pillantást s…

Eraviscus őslakosok sírsztéléje

Kép
A kőemléket felül háromszögletű oromzat zárja le, amelyet kétoldalt egy-egy sarokdísz (akrotérion) díszít. Az alatta lévő mezőben az elhunyt házastársakat ábrázoló dombormű: egymás kezét fogják, a nő helyi viseletben, fején turbán, nyakán vastag nyakperec (torques), csuklóin karperecek. Az asszony a termékenységet jelképező almát, a férfi szerszámot tart a kezében. A letört feliratból csak néhány betű maradt meg: ---]sen/[---/---

Odüsszeia: Huszonkettedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Huszonkettedik ének: A kérők megölése (1-501)
   Antinoosz az első, akit Odüsszeusz lenyilaz. Odüsszeusz felfedi magát a kérők előtt, rémület tör ki. Eurümakhosz próbálja menteni a helyzetet és az életükért könyörög: Antinoosz volt minden bajok okozója, ő akarta megölni Télemakhoszt, de ő most már halott, így Odüsszeusz kímélje meg a többieket. Sőt, még kincseket is összehordanak neki, kárpótlásként a fogyasztásukért. Ám Odüsszeusz őt is lenyilazza, eszében sincs kegyelmezni senkinek. Amphinomoszba Télemakhosz mártja a lándzsáját. Télemakhosz hoz fegyvereket és sisakot, a kondást, Eumaioszt is felfegyverzi. Melantheusz fegyvereket és pajzsot hoz a kérőknek, így azok is fel tudnak szerelkezni.    Eumaiosz rájön az árulásra: Melantheuszt elfogja a csűrben, összeköti kezét – lábát és egy oszlophoz kötözi, hogy ne tudjon segíteni a kérőknek.    Pallasz Athéné Mentór alakjában jelenik meg. Odüsszeusz sejti, hogy ő maga az istennő, ám úgy beszél vele, mintha Mentór lenne. Damasztoridé…

Odüsszeia: Huszonegyedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Huszonegyedik ének: Az íjverseny (1-434)
   Penelopé előkészíti Odüsszeusz íját és nyilait. Ezt az íjat Odüsszeusz még Lakedaimónban kapta ajándékba Íphitosz Eurütidésztől („haláltalanokra hasonló”). Kalózok háromszáz birkát raboltak el az ithakai parasztoktól, ezért Odüsszeusz kárpótlásért ment Messzénébe, itt találkozott Íphitosszal. Íphitosz eltűnt tizenkét kancáját kereste, ám amikor Héraklésznél vendégeskedett, Héraklész a vendég tiszteletének minden szabályát fölrúgva megölte őt és a tizenkét kancát megtartotta. Ekkor (mielőtt meghalt) adta Íphitosz az íjat Odüsszeusznak, ő az íjat Eurütosztól, az apjától örökölte. Odüsszeusz cserébe kardot és dárdát adott. Odüsszeusz háborúba sohasem vitte magával ezt az íjat, a barátság emlékére otthon őrizte.    Penelopé kihirdeti a versenyt: aki Odüsszeusz íjával átlő a tizenkét fejsze fokán, ahhoz megy feleségül. Antinoosz titokban bízik benne, hogy ő lesz az, aki megnyeri a versenyt, ám ő lesz az első, aki megízlelheti Odüsszeusz nyil…

Herennius Etruscus feliratos bázisa

Kép
Quinto Herennio Etrusco Messio Decio nobilissimo Caesari nostri Leg(io) II Adi(utrix) ter pia ter fidelis constans Traiana Deciana devota numini maiestatiq(u)e eius.
Fordítás: Quintus Herennius Etruscus Messius Deciusnak, a legnemesebb Caesarunknak! A „háromszorosan kegyes”, „háromszorosan hűséges” és „állhatatos”, „Traianus Decius” kitüntető címekkel felruházott legio II Adiutrix (állítja a feliratot az uralkodó) isteni erejének és méltóságának elkötelezett hűsége jeléül.
A feliraton említett Herennius Etruscus, Traianus Decius császár (kru.249-251) idősebbik fia volt. Kru.250 nyarán kapta meg a caesari címet.

A latin macska megmondja#20

Kép

Szarkofág előlapja

Kép
A felirat két oldalán egy –egy fülke, bennük ülő, csuklyás geniusok – az alvilági istenségek – ábrázolása. A feliratos mező középen eltört, felirata léckeretben:
   D(is) M(anibus)./ M(arco) Ul[p(io)---v] ete(rano) leg(ionis)/ II Ad(iutricis) p(iae) [f(idelis) qui v]ixit ann(is) LX [---si]bi et Aur(eliae)/Iul(iae) Ad[---coni]ugi eius/ f(aciendum c(uravit).
  A halotti isteneknek. Marcus Ulpius, ..nak, a legio II Adiutrix pia fidelis veteranusának, aki 60 évet élt, (még életében) magának és Aurelia Iuliának, feleségének készítette.


Arria Severa szarkofágja (i.sz.3.sz. első fele)

Kép
D(is) M(anibus) Arriae Sever(a)e q(uae) vix(it) ann(is) LX Aelia Martina filia et heres et Ael(ius) Crescentianus immunis Leg(ionis) II Ad(iutricis) f(aciendum) c(uraverunt)
A halotti isteneknek! A 60 éves korában elhunyt Arria Severanak. (A síremléket) lánya, egyben örököse Aelia Martina, valamint Aelius Crescentianus, a Legio II Adiutrix szolgálatok alól mentesített katonája állította.
immunis: a sáncmunkák és az őrségadás alól mentesített katona.


A latin macska megmondja#19

Kép

Odüsszeia: Huszadik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Huszadik ének: A kérők leölése előtt (1-394)
   Odüsszeusz lent alszik az előcsarnokban. Nem is alszik, éberen figyel, gondolkodik. Előjönnek a nők a termekből és a kérőkkel szerelembe vegyülnek. Odüsszeuszt annyira dühíti a dolog, amit a saját házában tapasztalt, hogy már azt tervezi, az éj leple alatt orvul legyilkolja a kérőket.    Athéné álmot bocsát Odüsszeusz szemére, hogy pihenjen, a sorsa most már jobbra fog fordulni. Penelopé felébred, zokog, és Atremiszhez fohászkodik, hogy vegye el az életét, mert nem akarja, hogy más férfi lelje benne örömét, és ha halott lenne, legalább láthatná szeretett férjét (az összes kérő hitványabb, mint Odüsszeusz, egyik se ér a nyomába).    Odüsszeusz jelet kér Zeusztól és meg is kapja. A tiszta égboltból mennydörgés hallatszik, egy lisztet őrlő asszony mondja is, hogy ez minden bizonnyal egy csodajel, és reméli, hogy annak a jele, hogy az utálatos kérők az utolsó ebédjüket fogyasztják. A nők takarítanak és felkészítik a házat az újabb napra…

Odüsszeia: Tizenkilencedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenkilencedik ének: Odüsszeusz és Penelopé beszélgetése, a lábmosás (1-604)
   Odüsszeusz utasítja Télemakhoszt, hogy pakolja el a fegyvereket. Ha a kérők kérdezik, minek vitte el őket, mondja azt, hogy már nem olyanok, mint régen („megfeküdt már mindje”) = tönkre mentek. Felviszik őket a nők termeibe. Másnap a nőket is el kell zárni. Télemakhosz lepihen, Odüsszeusz továbbra is szemmel tartja a házat. Este a nők lakomára készülődnek. Melanthó, a szolgálólány megszidja Odüsszeuszt, hogy csak legyeskedik a nők körül. Ám Odüsszeusz figyelmezteti, hogy könnyem megfordulhat a jó sora, ha hazatér Odüsszeusz.    Penelopé kikérdezi Odüsszeuszt, beszélgetnek. Penelopé maga meséli el a cselt, hogyan tudta kikerülni három évig a kérők ostromát (halotti leplet szőtt nappal, majd éjszaka lebontotta; egy szolgálólány árulja el, a kérők jól leteremtik és megfenyegetik, hogy most más döntenie kell). Odüsszeusz azt mondja magáról, hogy Krétai, Ídomeneusz testvére, őt Aithónnak hívják. Penel…

A latin macska megmondja#18

Kép

Odüsszeia: Tizennyolcadik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizennyolcadik ének: Odüsszeusz és Írosz ökölharca (1-428)
   Írosz (Arnaiosz) koldus Odüsszeusz házában, állandóan a hasát szeretné tömni. Odüsszeuszt, a másik koldust el akarja kergetni a palotából. Antinoosz verekedésre biztatja a két koldust: aki győz, az attól kezdve velük lakomázhat.    Összecsapnak: Odüsszeusz egy gyors ütéssel leteríti Íroszt. Penelopé le akar menni a férfiterembe, de Athéné álmot bocsát rá: ezalatt a szolgálók megfürösztik, Athéné pedig megszépíti a testét.    Arra kéri Télemakhoszt, hogy ne időzzön túl sokat a kérőkkel, mert azok gonoszok, rossz hatással vannak rá. Meg is feddi amiatt, hogy engedte, hogy a vendég ökölharcba bonyolódjon – ezt nem lett volna szabad hagynia. A kérők körüllengik Penelopét, nyásjaskodnak és hízelegnek neki, Odüsszeusznak pedig ezt is el kell tűrnie. A kérők egymással is szüntelenül civakodnak.

Odüsszeia: Tizenhetedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenhetedik ének: Télemakhosz hazaérkezése Ithakába (1-606)
   Télemakhosz hazamegy a palaotájukba. Legelőször Eurükleia, a dajka látja meg. Mindenki nagyon örül neki. Penelopé sír az örömtől. Télemakhosz a kérők közé megy, Athéné isteni bájt hint rá. Télemakhosz elmeséli az útját, és azt, hogy megtudta, Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa tartja fogságban. Arról azonban nem szól, hogy ő már találkozott is az apjával.    Theoklümenosz azonban azt jósolta Penelopénak, hogy Odüsszeusz már itt van a szigeten.    Közben Eumaiosz beviszi a koldus Odüsszeuszt a városba. Ott Doliosz fia, Melantheusz hajtja épp a kecskéit haza. Jól leszólja a koldust és Eumaioszt, hogy a koldusok lusták dolgozni, csak potyázni akarnak, bezzeg ha dolgoznának, nem lennének ilyen siralmas állapotban. Jól bele is rúg a koldusba, erre Odüsszeusz azon gondolkodik, hogyan ölje meg. Végül nem tesz semmit, csak tűr.    Eumaiosz Odüsszeusz palotájához vezeti a koldust. A palota mellett, a trágyában, ott fekszik Odüss…

A latin macska megmondja#17

Kép