Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2015

Odüsszeia: Tizenhatodik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenhatodik ének: Télemakhosz felismeri Odüsszeuszt (1-481)
   Eumaiosz nagyon megörül a hazatérő Télemakhosznak, össze – vissza csókolgatja, beviszi a kunyhóba. Télemakhosz nem ismeri fel az elváltoztatott Odüsszeuszt (meg amúgy sem emlékezhet rá; ő még kisgyermek volt, amikor apja elment). Nagyon kedves a vendéggel, de elmondja, hogy a házába nem viheti, mert nem bír a kérőkkel. Ad neki ruhát é fegyvert, de a házat ellepő kérők ellen képtelen felfegyverezni, elmeséli az otthoni helyzetet.    Odüsszeuszék nem egy szapora nemzetség: Arkeiszosz egyetlen fia volt Láertész, Láertész egyetlen fia Odüsszeusz, Odüsszeusz egyetlen fia Télemakhosz. Télemakhosz elmondja, hogy anyja már hajlik a házasságra, csak nem tud dönteni. Eumaioszt küldi el, hogy vigye el Penelopénak a hírt, hogy épségben hazatért.    Amikor Eumaiosz elmegy, Athéné bukkan fel női alakban (a kutyák látják, de nem ugatnak, hanem elpucolnak) Odüsszeusz előtt, de Télemakhosz számára láthatatlanul. Pálcájával megérinti é…

Odüsszeia: Tienötödik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenötödik ének: Télemakhosz megérkezik Eumaioszhoz (1-557)
   Athéné felkeresi Télemakhoszt Spártában, és sürgeti, hogy menjen mielőbb haza, mert az anyját férjhez akarják adni Eurümakhoszhoz. Azt is elmondja, hogy a kérők meg akarják ölni a hazafele vezető úton, így ha utazik, éjszaka tegye azt. Legelőször a kondáshoz menjen.    Télemakhosz azonnal felébreszti Peiszisztratoszt és útnak is indulnak. Jelet is kapnak: a lovaktól jobbra egy sas szállt fel, karmai között egy kövér, fehér lúddal. Helené értelmezi a jelet: Odüsszeusz már otthon van. Meneláosz és Helené elbúcsúztatja őket, ajándékot is adnak. Helené egy szépen hímzett ruhát ad Télemakhosz jövendőbeli feleségének, Meneláosz egy arany vegyítőedényt ad.    A következő éjszaka (szárazföldön mennek, szekérrel) elérik Phérai várát, itt lakik Dioklész (Alpheiosz unokája, Orszilokhosz fia). Másnap tovább indulnak, elérik Püloszt. Nem mennek be Püloszba, mert Télemakhosz nem szeretne több időt veszíteni és Nesztór nagyon nyáj…

Odüsszeia: Tizennegyedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizennegyedik ének: Odüsszeusz látogatása Eumaiosznál (1-533)
   Eumaiosznál az őrző kutyák megtámadják Odüsszeuszt, Eumaiosz éppen csak ki tudja menekíteni régi gazdáját (nagyon megalázó, hogy saját birtokán támadnak rá a kutyák). Eumaiosz beinvitálja Odüsszeuszt a kunyhójába (nem ismeri fel, mert Athéné elvarázsolta), a lehető legnagyobb vendégszeretettel fogadja, pedig nagy szegénységben él. Panaszkodik az új helyzetre, siratja régi gazdáját. Eumaiosz elmondja, hogy akárhány vándor vetődik Ithakára, mind Penelopé térdeinél köt ki, mert az asszony híreket szeretne tudni férjéről, és ezért sokat is fizet (sok szélhámos fosztotta már ki így Odüsszeusz hiszékeny feleségét).    Odüsszeusz vigasztalja a nekikeseredett kondást, hogy bízzon, mert Odüsszeusz hamarosan hazatér. Eumaiosz említi azt is, hogy a kérők cselt szőnek Télemakhosz ellen (egészen konkrétan meg akarják ölni). Ekkor viszont Odüsszeusz adja elő a kitalált történetét önmagáról: Krétáról jött, Kasztór Hülakidész ágyastó…

Perselykőbe illesztett sírkő töredéke (i.sz.2. sz. első fele) III.

Kép
[…] secundus her(es) et amicus faciendum curavit.

[…] második örökös és barát állíttatta (a síremléket).


Odüsszeia: Tizenharmadik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenharmadik ének: Odüsszeusz elhajózik a phaiákoktól és megérkezik Ithakába (1-440)
   Maga Alkinoosz pakolja össze Odüsszeuszék hajóját, sok szép és értékes ajándékkal halmozza el (a kincseket a padozat alá rögzíti, hogy ne „zavarja” az evezősöket). Zeusznak áldoznak, lakomáznak. Útnak indulnak, Odüsszeusz elalszik a fedélzeten. Megérkeznek Ithakába, Phorküsz (tengeri isten) kikötőjénél teszik ki az alvó Odüsszeuszt (ez egy természetes kikötő, egy szélvédett öböl, ahol még ki sem kell kötni a hajókat, olyan csendes a víz). Kincseit egy olajfa alá teszik, ha felébred, megtalálja. Itt van egy barlang, a Néiaszok (nimfák) szent pihenőhelye. A barlangban vegyítővödrök, kétfülű kancsók vannak – kőből. A nimfák itt szoktak vásznakat szőni kő szövőszékeken. A barlangnak két bejárata van és források vannak benne.    Poszeidón dühöng, hogy Zeusz engedte ilyen simán hazajutni. Zeusz igazat és szabad kezet ad neki. A phaiákok hazatérő hajóját Poszeidón kővé változtatja, így hajó formájú …

Odüsszeia: Tizenkettedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenkettedik ének: A Szirének, Szkülla és Kharübdisz, Héliosz tehenei (1-453)
   Aiaié szigetén kötnek ki ismét, Elpénórt tisztességesen eltemetik. Kirké mondja el Odüsszeusznak a további teendőket: a Szirének dala elveszi az ember eszét, így tömje be viasszal a fülét, ha feléjük közelít. (Homérosz szerint két Szirén van – ez vita tárgyát képezi az ókori szerzők között, hogy hány Szirén is van). Ha elhagyják a Szirének földjét, Odüsszeusz előtt két út van: azt ugyan Kirké nem tudja, hogy Odüsszeusz melyiket fogja választani, csak a két lehetőségről tud. Az egyik a Bolygó Sziklák útja (még egy galamb sem tud leszállni a sziklára; itt csak az Argó menekült meg, Héra maga mentette meg Iaszónt, mert kedvelte), a másik Szkülla és Kharübdisz útja (Kirké inkább ezt javasolja).    Szkülla: egy szörny, még az istenek is tartanak tőle. Éles a hangja, tizenkét lába van, levegőben leng valamennyi, hat hosszú nyaka van, mindegyiken félelmetes fej, a fejekből három sor foga rémít, a fogak mérg…

A latin macska megmondja#16

Kép

Mercuriusnak szentelt oltárkő

Kép
Mercurio sacrorum Mercuriusnak szentelve Mercurius (a görög Hermés római megfelelője) a kereskedők és utazók istene volt, de a tolvajok is hozzá fohászkodtak. A meglehetősen szűkszavú oltárkövet a díszítése alapján kr.u. 3. század első évtizedeire keltezik.

Odüsszeia: Tizenegyedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizenegyedik ének: Neküia (1-640)
   Odüsszeusz bemutatja az áldozatot a halottaknak, akik elő is jönnek, mind az áldozati vér körül nyüzsögnek. Elsőnek Elpénór szelleme érkezett (aki Kirkénél leesett a tetőről), akit még el sem temettek. Utána Odüsszeusz anyja, Antikleia (Autolükosz lánya) jelenik meg, Odüsszeusz nem is tudta, hogy az anyja meghalt, míg ő távol volt. A halottak mind a vért akarják, de Odüsszeusz nem engedi őket oda.    Végre felbukkan Teiresziász szelleme is, akit enged inni az áldozati vérből. Elmondja, hogy a Földrázó Poszeidón haragszik Odüsszeuszra, amiért megvakította fiát. Thrínakié szigetén legelnek Héliosz tehenei, oda kell menniük. Héliosz mindent lát, és a szent marhákból egyet sem szabad megölniük, mert Hélioszt nem lehet kicselezni. Ám ha mégis megöl egyet a szent marhákból, beláthatatlan nagy vész vár rá. Otthon, miután majd megölte a kérőket, egy evezővel a vállán kell útnak indulnia, és addig menni, amíg olyan népet nem talál, akik nem ismerik az eve…

Ovidius: Hősnők levelei II.

Kép
II. Phyllis Demophoonti Hospita, Demophoon, tua te Rhodopeia Phyllis
     ultra promissum tempus abesse queror.
cornua cum lunae pleno semel orbe coissent,
     litoribus nostris ancora pacta tua est—
luna quater latuit, toto quater orbe recrevit;              
     nec vehit Actaeas Sithonis unda rates.
tempora si numeres—bene quae numeramus amantes—
     non venit ante suam nostra querela diem.
Spes quoque lenta fuit; tarde, quae credita laedunt,
     credimus. invita nunc es amante nocens.              
saepe fui mendax pro te mihi, saepe putavi
     alba procellosos vela referre Notos.
Thesea devovi, quia te dimittere nollet;
     nec tenuit cursus forsitan ille tuos.
interdum timui, ne, dum vada tendis ad Hebri,              
     mersa foret cana naufraga puppis aqua.
saepe deos supplex, ut tu, scelerate, valeres,
     cum prece turicremis sum venerata sacris;
saepe, videns ventos caelo pelagoque faventes,
     ipsa mihi dixi: 'si valet ille, venit.'              
denique fidus amor, qui…

Perselykőbe illesztett sírkő töredéke (i.sz.2. sz. első fele) II.

Kép
[…]ina Setesmatutes (?) filia gener Flavius Seccio
[…]ina Setesmatus (?) lánya és az elhunyt veje, Flavius Seccio (állítják a sírkövet).
A kelta származású Flavius Seccio, valamikor a Flavius császárok uralkodása alatt (i.sz.69-96) kapott római polgárjogot. A feliraton töredékesen megmaradt másik név (Setesmatus) is kelta eredetre vall.