2015. január 29., csütörtök

Odüsszeia: Tizedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

Tizedik ének: Aiolosz, a laisztrügónok, Kirké (1-574)

   Aiolié úszó szigetén kötöttek ki, itt él Aiolosz Hippotadész, minden szelek ura. Jó vendéglátó, bőségesen ellátja Odüsszeuszékat minden jóval. Amikor útnak indulnak, Aiolosz ad Odüsszeusznak egy nagy bőrtömlőt, benne mindenféle szelekkel. Odüsszeusz berakja gálya padja alá.
   Kilenc napon át hajóznak, amikor a tizedik napon végre megpillantják Ithaka partjait. Ekkor Odüsszeusz végre elalszik (eddig nem merte lehunyni a szemét), a társai viszont hirtelen kíváncsiak lesznek, hogy mi van a tömlőben. Azt hiszik, hogy Odüsszeusz kincseket kapott, és nem akar osztozkodni velük, ezért a tömlőt felnyitják. A szelek kiszabadulnak, és visszakerülnek Aiolié szigetére. Aiolosz nem segít még egyszer, mert az istenek minden bizonnyal gyűlölik az utazókat, ha ennyire nem akarják, hogy hazajussanak.
   Odüsszeuszék tovább hajóznak, a laisztrügónok szigetén, Lámosz váránál (Télepülosz) kötnek ki. A kikötőben találkoznak a laisztrügón király, Antiphatész nagytermetű lányával, ő mutatja meg az utat a palotába. Ott még nagyobb méretű emberekkel találkoznak. Megérkezik maga Antiphatész is, azon melegében két görögöt bepusszant (a laisztrügónok is gigászok?). Odüsszeuszék épp csak el tudnak menekülni, hatalmas sziklákat dobálnak utánuk, és úgy vadásznak rájuk, mint a halakra. Csak egyetlen hajójuk marad, a többi odavész.
   Aiaié szigetén kötnek ki, ott él Kirké, a varázslónő. Odüsszeusz maga járja be a szigetet, és elejt egy hatalmas szarvast, amit a társaival együtt lakmároznak be (a későbbiekre vonatkoztatva tegyük fel a kérdést, hogy vajon ő is ember volt-e?). Kirké Aiétész isten húga, Éeliosz gyermeke (Ókeanosz lányaa Perszé, Perszé és Éeliosz gyermekei Kirké és Aiétész).
   Fel kell deríteni a szigetet, hogy biztonságos-e, ezért sorsot húznak, hogy ki legyen a szerencsés. Eurülokhosz nyeri meg ezt a feladatot, huszonkét társával nekiindul a szigetnek. Megtalálják Kirké házát, amit vadállatok vesznek körül, ám ezek az állatok mind szelídek (mert nem is állatok, hanem emberek, csak Kirké varázsolta el őket). Kirké a házában dalol, kedvesen beinvitálja a hajósokat, akik gyanútlanul be is mennek, csak Eurülokhosz marad kint. Kirké megvendégeli a hajósokat, a borba mérget kever („honi földjüket ők attól leigázva feledjék”), majd megérinti őket a pálcájával és azon nyomban disznókká változnak (a tudatuk emberi tudat marad). Eurülokhosz viszi a hírt Odüsszeusznak, hogy mi történt, aki maga indul el Kirké házához.
   Útközben Hermésszel találkozik a legszebb korú szép fiatal képében. Hermész varázsfüveket ad, amivel el lehet hárítani Kirké gonosz varázslatait. Hermész részletesen elmeséli, hogy mit kell tennie, hogy legyőzze a varázslónőt és megtörje a hatalmát.
   Odüsszeusznak nem csak a varázslatot sikerült elhárítnia, hanem eléri, hogy Kirké megesküdjön rá, nem tervez ellene semmilyen merényletet. Azt is eléri, hogy a társait változtassa vissza emberré (valamivel megkeni a malacokat, amitől lehullik a sertéssörte, és még szemrevalóbb legények lesznek, mint voltak). Kirké házában egy éven keresztül lakomáznak. Ám mielőtt hazamennének, Odüsszeusznak le kell mennie Hádészba Teiresziászhoz, a thébai vak jóshoz (Perszephoné csak neki adott eszmélést a halál után, a többi csak puszta szökellő árnyként bolyong). Hogyan találja meg Hádész birodalmát? Nem kell semmit tennie: az északi szél elviszi az Ókeanosz legszélső partjaihoz. Itt van Perszephoné ligete: nyárfák és meddő füzek magasodnak itt. Hádész palotájánál az Akherónba ömlik a Püriphlegetón és a Kókütosz (a Sztüx folyamából ágazik le), és itt kell egy áldozati gödröt ásni, abba pedig áldozati italt tölteni a halottaknak (az áldozati ital tej, méz, bor, víz és daraliszt keveréke). Majd a gödör fölött fekete kost kell áldozni (egész pontosan egy fekete kost és egy fekete nőstényt), majd az áldozatot fejjel lefele kell a gödörbe temetni (a fejüket Erebosz felé kell fordítani, így kell áldozatot bemutatni Hádésznak és Perszephonénak). Ha jönnek a halottak, addig senkit se engedjen oda a vérhez, amíg nem beszélt Teiresziásszal. Teiresziász meg fogja mondani, hogyan tud Odüsszeusz hazajutni.

2015. január 28., szerda

Havas Akropolisz

   Görögország és a hó? Nekem egy kicsit bizarr gondolatnak tűnik, minekutána mindig nyáron jártam ott. Görögország így számomra a napsütés, kánikula, zsivajgó kabócák és jéghideg dinnye. Persze, olvastam róla, hogy néha ott is esik a hó, de valahogy nem tudtam elképzelni...
  Hát, íme egy remek behavazott Akropolisz- fotó!

2015. január 26., hétfő

Phaedrus: Tehén, kecske, juh és oroszlán

V. Canis et Capella, Ovis et Leo
Numquam est fidelis cum potente societas.
Testatur haec fabella propositum meum.
Vacca et capella et patiens ovis iniuriae
socii fuere cum leone in saltibus.
Hi cum cepissent cervum vasti corporis,
sic est locutus partibus factis leo:
'Ego primam tollo nomine hoc quia rex cluo;
secundam, quia sum consors, tribuetis mihi;
tum, quia plus valeo, me sequetur tertia;
malo adficietur si quis quartam tetigerit'.
Sic totam praedam sola improbitas abstulit.

V. Tehén, kecske, juh és oroszlán


Nagy úr barátságában bízni nem lehet.
E tételt önti példázatba kis mesém.
A bika, kecske és a tehén egy szép napon
Az állatok királyával vadászni ment.
Nagy szarvast fogtak, és a zsákmányt négyfelé
Elosztva így szólt arszlán úr a többihez:
„Nevem miatt az első rész nekem dukál,
Bátor vagyok, ezért enyém a második;
Erőm nagyobb, így nekem jár a harmadik,
Ki hozzányúl a többihez, az meglakol.”
S elvitte mind a telhetetlen bestia.

(Terényi István fordítása)

2015. január 24., szombat

Odüsszeia: Kilencedik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Kilencedik ének: Odüsszeusz elbeszéli kalandjait Alkinoosznak, Küklópeia (1-566)

   Odüsszeusz végre felfedi magát. Hiába bűvölte el Kalüpszó nimfa, vagy Kirké, a varázslónő Aiaié szigetén, az ő szíve akkor is hazahúzott, Ithakába. Trójából útnak indult, Iszmarosznál kötött ki, a kikón népnél. A város földúlták, kifosztották. Ám túl sokáig maradtak ott és mulatoztak, a kikónok megmaradt kis csapata megtámadta őket és szépen meg is tizedelte soraikat. Alig tudtak elmenekülni. Már Maleia fokánál jártak, amikor hatalmas viharba keveredtek, és Boreasz a hajójukat a lótuszevők szigetére sodorta. Két felderítőt és egy hírnököt küldött ki, hogy megtudja, milyen népek ezek a lótuszevők. Nem bántottak senkit, békések és barátságosak voltak, ám aki megkóstolta a lótuszt, az többé nem akart hazamenni, mindent elfelejtett. A belótuszozott társakat erőszakkal a gályák padozata alá kötözték, úgy vitték el őket onnan – mondanom sem kell, heves tiltakozásuk és bánatuk ellenére történt mindez.
   Tovább hajóztak, és a küklópszok szigetén kötöttek ki. Odüsszeusz tizenkét társával indul neki felfedezni a szigetet. Közben Homérosz jó vezetőként elárulja nekünk, amit Odüsszeuszék még nem tudnak: a küklópszok nem művelnek földet és nincsenek törvényeik, tehát semmi emberi nincs bennük (egy kis ízelítő a küklópsz – etikettből). Egy barlangban sajtot, tejet és birkákat találnak. Ám a jó görög mit csinál? Igen, kiszolgálták magukat, bevacsoráztak. Odüsszeusz javaslatára felfüggesztették a sziget további felfedezését és a barlangban várták meg a tulajdonosát, mondván, hogy ha megérkezik (és nem dühöng a megzabált élelmei miatt) illőn vendégül fogja őket látni, sőt, még ajándékot is fog adni. Este meg is érkezett a várva – várt gazda, aki a bejáratot egy hatalmas sziklával torlaszolta el, némi csevegés után ajándék helyett ő is kiszolgálja magát ízletes vacsorával. Odüsszeusz néhány társát csokorba fogja, falhoz csapja és befalatozza őket. A vacsorát frissen fejt tejjel öblíti le. Reggel két embert fogyaszt el, majd indul dolgára. Persze előtte a maradék emberhúst gondosan bezárja a barlangba, a sziklával torlaszolja el a kijáratot. Este a szokásos vacsora – ám Odüsszeusz nem hagyja annyiban a dolgot; a nap során van ideje gondolkodni és tervet szőni. Este leitatják a küklópszt jó borral, majd a részegen elterült óriást egy doronggal megvakítják. Reggel a vak óriás úgy engedi ki a juhait legelni, hogy mindegyiket áttapogatja. Odüsszeuszék a juhok hasához kötik magukat, így vitetik ki magukat a barlangból. Távozóban azért még némi szópárbajba keveredik az óriással, mert nem bírja fékezni a nyelvét, hogy ne hencegjen, ő aztán túljárt az óriás eszén. Polühémosz, Poszeidón fia, kérdi Odüsszeusz nevét. Odüsszeusz zseniálisan azt feleli, ’Senkise’. A megvakított óriás dühödten üvöltözi, hogy Senkise bántotta, és a társai természetesen nem értik, hogy ha senki se bántja, akkor minek ordít. Néhány juhot azért becsomagolnak a hajójukba vigaszdíjul. Odüsszeusz hencegése közben a küklópsz egy sziklát dob utánuk, a hullámok visszasodorják a hajójukat a partra. Alig bírnak elmenekülni. Ekkor már a társak sem értik, hogy miért kell még mindig ingerelni a küklópszot, hagyja már vére békén és menjenek. Nyilván a hősünk nem éri be ennyivel, miért is tenné, megmondja, hogy ő nem Senkise, hanem a nagy Odüsszeusz Ithakából (ezt kár volt). Pölüphémosz azon nyomban apunak, Poszeidónnak panaszolja be Odüsszeuszt, és kéri, ne engedje, hogy hazajusson (vagy ha haza is jut, nagy szenvedések árán tehesse). A küklópsz még egy sziklát küld utánuk, aminek a hullámai egyenesen a következő szárazföld felé repíti a hajósokat.
   Egyébként Polüphémosz már korábban kapott jóslatot, hogy Odüsszeusz fogja elvenni a szeme világát, de az óriás egy hatalmas hőst várt, nem egy kis nyomorultat. A jóslatot Télemosz Eurümidész tette neki, aki maga is a küklópszok között élt.

2015. január 23., péntek

Perselykőbe illesztett sírkő töredéke (i.sz. 2. század első fele)

[…] an(norum) LX M(arcus) Ulp(ius) Firmus libertus et heres faciendum c(uravit)

[…] élt 60 évet, (a síremlék) felállításáról Marcus Ulpius Firmus felszabadított rabszolga és örökös gondoskodott.

Viszonylag ritkán kerülnek elő sírkövek eredeti felállítási helyükről. A hosszúkás formájú, keskeny sírkövet vagy a földbe illesztették, vagy perselykőbe csapolták be.



2015. január 19., hétfő

Odüsszeia: Nyolcadik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Nyolcadik ének: Odüsszeusz a phaiákok között (1-586)

   Alkinoosz összehívja a phaiák népgyűlést, hogy döntsenek Odüsszeusz sorsa felől. Athéné körbejárja a várost és felkeresi a phaiák előkelőket, hogy minél többen vegyenek részt a népgyűlésen. Odüsszeusz vállára bájt hint: szimpatikusabbnak, megnyerőbbnek látszik (így segíti az istennő Odüsszeusz hazajutásának az ügyét).
Alkinoosz a phaiák vezetőket a palotájába hívja lakomára. Itt szerepel a híres lantjátékos is, Démodokosz (ő az, akinek a Múzsák egyszerre adtak jót és rosszat: vak, de kitűnő a hallása). Démodokosz Odüsszeusz és Akhilleusz vitájáról dalol. A dal Odüsszeuszt szíven találja, arcát a köpenyébe rejti és sír. Alkinoosz azonban észreveszi a könnyeket.
   A phaiák előkelők ifjai felsorakoznak a versenyre: Akoneósz, Óküalosz, Elatreusz, Nauteusz, Prümneusz, Ankhialosz, Eretmeusz, Ponteusz, Próreusz, Thoón, Anabészineósz, Amphialosz, Eurüalosz, Naubolidész, Láodamász, Haliosz, Klütonéosz (az utolsó három Alkinoosz fia). A verseny futással indult, ezt Klütonéosz nyerte meg, majd birkózással folytatták, amit Eurüalosz nyert meg. Ugrásban Amphialosz lett a legjobb, koronghajításban Elatreusz, ökölvívásban Láodamász. Láodamász próbálja Odüsszeuszt is bevonni a versengésbe, Eurüalosz egyenesen provokálja a vonakodó Odüsszeuszt, hogy nem is férfi, aki nem verseng. Odüsszeusz ezen nagyon felbőszül, megragadja az első keze ügyébe akadó diszkoszt, és elhajítja. Természetesen messzebbre, mint bárki más. Elmondja, hogy nála csak Philoktétész volt jobb íjász a trójai háborúban. Mindenki ledöbben, Alkinoosz ment meg a kellemetlen szituációt: birkózásban meg futásban nem jobbak ők, mint bárki más, na de a hajózásban!
   Táncmulatság következik, ahol ismét Démodokosz énekel. Ezúttal a téma egy szerelmi háromszög. Aphrodité rendszeresen csalta a férjét, Héphaisztosz Árésszal, amint a férje kitette otthonról a lábát. Héphaistosz azonban készített egy különleges béklyót, ami in flagranti rabul ejtette a bujálkodókat. A leláncolt párhoz odahívta a többi isteneket, hogy nézzék meg, mit csináltak (így akarta őket megszégyeníteni, rávilágítani a tettükre, de az egész történet teljesen másképp sült el). Az istenek nevetnek rajta, nem is csodálkoznak, hogy ez megtörtént, sőt, a férfi istenek közül szinte bárki szívesen lenne Árész helyében. Héphaisztosz dühe nem hogy csillapodna, egyre ingerültebb.
   Odüsszeusz ajándékokat kap a phaiák vezetőktől: ruhákat és egy talentum aranyat, Eurüalosztól (aki megsértette) egy érckardot, Alkinoosztól pedig egy arany kelyhet (hogy rá emlékezzen, ha Zeusznak loccsant belőle – áldozati kehely, minden bizonnyal azért készült színaranyból). Odüsszeusz húst küld Démodokosznak, tisztelete jeléül. Most ő maga kéri meg az énekest, hogy meséljen el egy trójai történetet: egész pontosan a faló történetét kéri. Odüsszeusz már nem is titkolja, hogy zokog. Alkinoosz végre egyenesen rákérdez, hogy ki is a vendége, Odüsszeusz pedig elárulja a nevét.
   A phaiák hajóknak nincs kormányosuk, a hajók tudják, hogy mi az utasa szándéka, hova tart, merre kell menni, és oda is viszik, utána pedig maguktól hazamennek. Ismerik az egész világot. Ám Poszeidónnak már nagyon a bögyében vannak a phaiákok, mert mindenkit sértetlenül elvisznek oda, ahova kéri. Ezért Nauszithoosz, Alkinoosz apja egyszer régen azt jósolta, hogy Poszeidón ezt meg fogja torolni (azt hiszem ehhez nem kellett a jövőbe látni). A jóslat szerint egy hazafele tartó hajót szét fog törni, és egy heggyel fogja a várost eltorlaszolni.

2015. január 17., szombat

Marcus Valerius Fronto sírköve (i.sz. 2. század)

M(arcus) Valer(ius) Fronto st(rator) co(n)su(laris) Leg(ionis) II Ad(iutricis) Val(eria) Eutychie lib(erta) pi(entissimo) f(ecit)

(Itt nyugszik) Marcus Valerius Fronto, aki a legio II Adiutrixben a helytartó lovászmestereként (strator consularis) teljesített szolgálatot. A (sírkövet) Valeria Eutyche felszabadított rabszolganő állítja.

A strator consularis helytartói hivatalnál tevékenykedett és a lovak ellátásáért volt felelős.


2015. január 10., szombat

Odüsszeia: Hetedik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Hetedik ének: Odüsszeusz belép Alkinooszhoz (1-347)

   Odüsszeusz a phaiákok városában bolyong. Athéné egy korsót vivő lány alakjában toppan elé, hogy megmutassa neki az utat a várba, Alkinooszhoz. Athéné kedvesen megmutatja az utat, és ő is azt tanácsolja, hogy legelőször Arété királynő bizalmát igyekezzen megnyerni.
   Itt megtudjuk Arété isteni eredetét: Poszeidón és Peiriboia (Eurümedón, a gigászok fejedelmének legkisebb lánya) házassgából született Nauszithoosz, aki Rhéxénórral nemzette Arétét. Rhéxénór viszont meghalt, mielőtt fia születhetett volna, Apollón lenyilazta, így Arété az egy szem lánya.
   Arétét a származása miatt mindenki tiszteli, a király maga is, hallgatnak a szavára. A bejáratnál két ezüstből készült kutya van, ami Héphaisztosz keze munkája, hogy örökké őrizzék a palotát. A palotát és környékét nagy gazdagság, bő termés, jólét jellemzi.
Odüsszeusz belép a perembe, de Athéné ködbe burkolja, így senki sem veszi őt észre egészen addig, amíg el nem ér Arété királynő lábaihoz. Átkulcsolja a térdét és könyörög. Azt kéri a királynőtől, hogy szánja meg a sorsát, majd a tűz mellé, a hamuba ül. Ekhenéosz, az öreg hős szólal meg először és figyelmezteti Alkinooszt, hogy illene a vendéget az asztalhoz invitálnia. Alkinoosz kézen fogja Odüsszeuszt, és maga vezeti az asztalhoz, fia, Láodamász helyére.
   Pontonoosz, a hírnök keveri a bort, Zeusznak áldoznak (mert ő kíséri a tisztes vándort az úton). Lakoma után Alkinoosz hazaküldi a phaiák előkelőket, csak hárman (Odüsszeusz, Alkinoosz, Arété) maradnak az asztalnál. Arété felismeri a ruhákat, rá is kérdez. Odüsszeusz ravaszul onnan meséli el a történetét, hogy nyolc évig élt Kalüpszó nimfa szigetén. Alkinoosz büszke rá, hogy a lánya helyesen járt el, és megígéri Odüsszeusznek, hogy segít neki hazajutni. Odüsszeusz nem árulja el, hogy hol is van az a bizonyos haza.

2015. január 8., csütörtök

Amikor a latin életre kel... 4. rész


Egy kis személyes vélemény: nekem ez a kedvenc videóm, szerintem nagyon eltalálták Augustust, a szenvedélyét és a beszédet :-)

2015. január 6., kedd

Iuppiternek állított fogadalmi oltárkő

I(ovi) O(ptimo) M(aximo) M(arcus) Aurel(ius) Ingenuus cornicula(arius) leg(ati) Leg(ionis) II Adi(utricis) p(iae) f(idelis) S(everianae). V(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito)

A legnagyobb és leghatalmasabb Iuppiternek! Marcus Aurelius Ingenuus a „kegyes” és „hűséges”, valamint „severusi” jelzőkkel kitüntetett Legio II Adiutrix parancsnokának corniculariusa fogadalmát szívesen és méltán teljesítette.

Marcus Aurelius Ingenuus az Aquincumban állomásozó legio II Adiutrix legioparancsnokának kiváltságos altisztjeként (cornicularius) szolgált. A corniculariusoka a római hadseregben főként adminisztratív teendőket végeztek a főtisztek mellett. Nevüket a sisakjukra erősített szarvról kapták.


2015. január 5., hétfő

Négy évszak Aquincumban

...mert minden időben szép.

az ébredő tavasz

káprázatos nyár

hóesésben

téli romkert

az ősz ezer színe

a legszebb évszak a legszebb helyen :-)

2015. január 4., vasárnap

Odüsszeia: Hatodik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Hatodik ének: Odüsszeusz megérkezik a phaiákokhoz (1-331)


    A phaiákok királya Alkinoosz. Pallasz Athéné álmában felkeresi Alkinoosz lányát, Nauszikaát, Dümász alakjába rejtőzve (Nauszikaá jó barátnője). Elmondja neki, hogy hamarosan férjhez megy, így másnap készítsen össze szekereket a szennyessel, és nőtársaival egyetemben vonuljon ki mosni, mossák ki a lány összes holmiját.
   Így is tesz, már nagyon várja, hogy végre férjhez menjen, találgatja, milyen lesz a jövendőbelije. A folyóparton kicsapják az ökröket legelni, jó hangulatban mossák a ruhákat. A tisztákat kiteregetik a tengerparton, majd mindannyian megfürdenek, olajjal megkenekednek, és letelepednek lakomázni. Ebéd után a szolgálólányok és a királylány önfeledten együtt labdáznak, táncolnak, énekelnek. A labda beesik a tengerbe, mire a lányok sikongatnak. Erre felébred a közeli rejtekhelyen szundikáló Odüsszeusz, maga megy megnézni a lányokat és a randalírozás okát.
   Amikor megpillantják a megviselt Odüsszeuszt, a lányok újabb sikoltási hullám közepette szétfutnak, csak Nauszikaá a bátor, aki nem retten meg. Odüsszeusz elmondja neki, hogy Ogügié szigetéről jött és hajótörést szenvedett, de többet nem árul el magáról (a nevét sem mondja meg, a lány pedig nem mer kérdezni semmit). Nauszikaától ruhát és útmutatást kér, amit a lány nem is tagad meg tőle. Odüsszeusz megfürdik és felöltözik – máris vonzó férfiként jelenik meg a királylány és a visszasomfordált szolgálólányok szemében.
   Neuszikaá elviszi Odüsszeuszt a szekerén a város kapujáig, de nem együtt mennek be (egy királylánynak már akkor sem illett egy idegen férfival együtt kocsikáznia), hanem elmondja, hogyan és hol találja meg Alkinoosz királyt. Jó tanácsként azt is hozzáteszi, hogy a biztosabb siker érdekében forduljon azonnal a királynőhöz, kulcsolja át a térdét és hozzá intézze szavait, tőle kérjen segítséget. Odüsszeusz a feladat előtt Athéné ligetében könyörög az istennőhöz, hogy a phaiákok legyenek kegyesek hozzá és fogadják be őt (ne bántsák).