2014. december 31., szerda

Ennek az évnek is vége szakadt...


Mindenkinek nagyon kellemes új évet kívánok, remélem a jövő évben is ugyanitt, együtt mártózunk meg az ókori kultúra szépségeiben! Egy igazi ókor- rajongó mi mást is tehetne, mint Ianus, arccal előre a jövő évbe!

2014. december 20., szombat

Odüsszeia: Ötödik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Ötödik ének: Odüsszeusz tutaja (1-493)

   Athéné elpanaszolja Zeusznak, hogy Kalüpszó nimfa fogolyként tartja magánál Odüsszeuszt a szigetén. Zeusz Athéné szavaitól megenyhül, és Hermészt küldi a nimfához, hogy engedje már végre útjára Odüsszeuszt. Kalüpszó rettentő dühös lesz, hogy Zeusz még ezt a halandó szerelmet is sajnálja tőle, pedig magától aztán nem tagad meg semmit (mármint szerelmi dolgokat). A nimfa magában füstölög, de nem mer ellent mondani Zeusz akaratának. El is mondja a „jó hírt” Odüsszeusznak. Odüsszeusz kétkedik a nimfa szavaiban, ezért megesketi, hogy semmi rosszat, ártó szándékút nem fog ellene cselekedni (akkoriban az eskü fontos dolog volt, nem ígértek meg csak úgy semmit, azt be kellett tartani). A nimfa szándékai valóban tiszták, szívesen tesz esküt. Odüsszeusz tutajt ácsol, Kalüszó pedig minden földi jóval ellátja és felkészíti az útra.
   Tizenhét napi utazás után megérkezik a phaiákok földjére. Már majdnem kikötne, amikor Poszeidón észreveszi, hogy Odüsszeusz csak tengerre szállt. Hatalmas vihart kelt, de Leukotheé megkegyelmez rajta (tengeri istennő, korábban halandó volt). Madár képében odaröppen Odüsszeusz tutajára, és elmondja neki, hogy inkább hagyja a hajóját veszni, és ússzon ki a partra, különben itt fog meghalni. Odaadja neki varázslatos fátylát, ami minden bajtól megmenekíti. Csak annyit kér, ha Odüsszeusz kiér a partra, dobja vissza a vízbe a fátylat. Odüsszeusz eleinte hezitál, nem szívesen válik meg a tutajától, de rövidesen nem marad más választása és kénytelen magát az istennő utasításai szerint a habokba vetni, kezében a fátyollal.
Néhány sebbel gazdagabban, nagy küzdelmek árán, de sikerül partot érnie. Egy olajfa árnyékában pihen le, a lehullott lombokkal takarja be magát, hogy ne fagyjon meg. Athéné nyugtató álmot bocsát a szemeire.

2014. december 17., szerda

Phaedrus: Tehén, kecske, juh és oroszlán

V. Canis et Capella, Ovis et Leo
Numquam est fidelis cum potente societas.
Testatur haec fabella propositum meum.
Vacca et capella et patiens ovis iniuriae
socii fuere cum leone in saltibus.
Hi cum cepissent cervum vasti corporis,
sic est locutus partibus factis leo:
'Ego primam tollo nomine hoc quia rex cluo;
secundam, quia sum consors, tribuetis mihi;
tum, quia plus valeo, me sequetur tertia;
malo adficietur si quis quartam tetigerit'.
Sic totam praedam sola improbitas abstulit.

V. Tehén, kecske, juh és oroszlán


Nagy úr barátságában bízni nem lehet.
E tételt önti példázatba kis mesém.
A bika, kecske és a tehén egy szép napon
Az állatok királyával vadászni ment.
Nagy szarvast fogtak, és a zsákmányt négyfelé
Elosztva így szólt arszlán úr a többihez:
„Nevem miatt az első rész nekem dukál,
Bátor vagyok, ezért enyém a második;
Erőm nagyobb, így nekem jár a harmadik,
Ki hozzányúl a többihez, az meglakol.”
S elvitte mind a telhetetlen bestia.

(Terényi István fordítása)

2014. december 15., hétfő

Odüsszeia: Az énekek listája (linkgyűjtemény)

























2014. december 9., kedd

Odüsszeia: Negyedik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Negyedik ének: Lakedaimónban (1-847)

   Meneláoszéknál éppen lakodalom van. Meneláosz egy lányát Akhilleusz fiának ígérte még a trójai háború alatt, Spártából pedig Alektór lányát vette fiához, Megapenthészhez (ő nem Helené gyermeke; egy szolgálótól született, Helené egyetlen gyermeke Hermioné).
Meneláosz fegyvernöke, Eteóneusz látja meg a jövevényeket és kíséri a palotába. Lakomáznak.   Télemakhoszék nem tudnak betelni a sok szépséggel és gazdagsággal, Meneláosz szerényen bevallja, hogy csarnokait Zeuszéhoz szokták hasonlítani. Ám ő maga halandó, tudja, hogy csak élvezője ennek a gazdagságnak, és nem birtokosa, mivel őelőtte is más birtokolta, és őutána is más fogja. Sajnálja, hogy testvérét (Agamamnónt) megölték, emiatt nem is tudja önfeledten élvezni ezt a nagy gazdagságot.
   Közben bejön Helené, és amint rápillant Télemakhoszra, felismeri, hogy csakis Odüsszeusz fia lehet. Együtt siratják a halottaikat, a veszteségeiket. Helené „varázsszert” rak a borba (nem tudjuk, pontosan mi ez, valami fűféle, Helené még Egyiptomban kapta Polüdamnától – Thoón feleségétől): a titkos szertől lecsillapodnak a kedélyek, abbahagyják a sírást.
   Felidézik Odüsszeusz történetei a háború idejéből. A trójai faló is Odüsszeusz ötlete volt. Helené majdnem lebuktatta őket a falóban: körbejárta, hívogatta őket, és Meneláosz kis híján felelt neki, de Odüsszeusz megakadályozta. Utána mindannyian lepihennek.
   Másnap Meneláosz és Télemakhosz beszélgetnek, Télemakhosz elmondja jövetele okát, hogy hírt kapjon apjáról. Meneláosz szívesen mesél el mindent, amit tud. Azért volt kénytelen Egyiptomban vesztegelni nyolc évig, mert elfelejtett áldozni egy istennek, és ez lett a büntetése, hogy nem térhetett haza. Először Pharosz szigetén kötött ki a hajójuk, ott húsz napot töltöttek, amikor Próteusz leánya, Eidotheé megsajnálta őket és elmondta, hogy melyik isten haragszik rájuk. Eidotheé Poszeidónt szolgáló egyiptomi halhatatlan, ő mondja el, hogyan kell Próteuszt leigázni. Próteusz fóka képében éjszakára kijön a partra aludni (több fóka társaságában), akkor kell elcsípni. Amikor lefogják, különböző alakokat ölt (csúszómászó, tűz, víz), de nem szabad hagyni elmenekülni. (Tessék felfigyelni rá, hogy Próteusz mágikus alakváltozásai a mágia tipikus megnyilvánulásai: a tűz csak akkor fog megégetni, ha a hős nem hisz benne, hogy képes felülkerekedni rajta, ha feladja. Egyébként az elemek nem sértik meg az embert; nem lesz égett, vizes, stb., csakis akkor fognak rajta az elemek, ha megijed, ha abbahagyja, ha megretten). Amíg Meneláoszék fókabőrbe lapulva várják Próteuszt, Eidotheé ambrosziát cseppent az orruk alá, mert a tengeri szörny (Próteusz – a szörny nem a legjobb kifejezés rá, mert ő a tengeri vén, a végtelen bölcsességgel rendelkező időtlen lény) bűze amúgy elviselhetetlen. Amikor elkapják Próteuszt, tényleg bekövetkeznek az alakváltások: először oroszlán, aztán sárkány, párduc, vadkan, víz és fa alakját öltötte magára. Végül Próteusz feladja, és felel Meneláosz kérdésére: Aigüptosz szent folyamához kell visszaérnie és ott kell áldozatot bemutatnia Zeusznak és a nagy isteneknek. Eztuán Meneláosz megkérdi, mi lett a többiekkel. Aiasz vízbe fulladt: a víz egy sziklához sodorta, de Poszeidón megmentette. Ekkor Aiasz dicsekedni kezdett, hogy ő az istenek akarata ellenére megmenekült; Poszeidón felháborodva az önteltségén kettéhasította a sziklát, amin állt, és így fulladt vízbe. Agamemnónt Aigiszthosz ölte le saját otthonában, épp amikor megérkezett. Ám Oresztész bosszút állt apja gyilkosain. Odüsszeusz pedig él és virul, Kalüpszó nimfa tartja „fogságban”.
   Ithakában közben a kérők felfedezik, hogy Télemakhosz jól átverte őket. Hadihajókat szerelnek fel, hogy a hazatérő fiút még a tengeren veszejtsék el. Penelopé megtudja, hogy a fia mégis elment az útra, halálosan kétségbe esik, hogy férje után most a fiát is el fogja veszíteni. Athénéhez imádkozik, hogy mentse meg a fiát a kérők gyilkos karmai közül. Penelopét Athéné álmában látogatja meg, Iphthímé alakjában (Íkariosz lánya, Eumélosz felesége), ő Penelopé húga, akit rég nem látott. Athéné megnyugtatja, hogy Télemakhosz épségben fog hazatérni.

2014. december 7., vasárnap

Saturnalia- mi történt, avagy sem

   Aquincumi Múzeum, Saturnalia, december 7. Elmentem, mert valami hatalmas elvárásom volt. Ókori levegőt akartam szívni, megnézni a szeretett romjaimat, végigsétálni a kedvenc utcámon (a Macellum melletti kis sikátor)és megnézni a múzeumi macskát, akit természetesen Devotusnak neveztem el. Elég rendesen esett, de ez ugyan engem semmiben sem akadályoz, bár a macskaistennek csakis a Tegulariumban hódolhattam - ide húzódott be az eső elől. Szereti a töpörtyűs pogácsát, ha arra jártok, ne felejtkezzetek el róla.
   Aztán jött a program, amire mentem. Saturnalia alkalmából áldozatbemutatás. Nos, nem szeretek semmiről sem rosszat írni, úgy általában véve feleslegesnek tartom a fikázást. Ezért nem írok most arról, hogy nem szeretem a lilára festett lepedőket, amit togának szeretnek csúfolni, és nem szeretem a műanyag karácsonyi égőket és az összecelluxozott nyomtatópapírt, ami egy tekercset hivatott jelképezni. És mert nagy fantáziám van, elképzeltem azt, amit nem láttam: egy római áldozati szertartást, ahol sót hintenek a tűzbe és a pap a földig érő togája sinusával fedi be a fejét. Ja, és latinul, kérem. Übrigens, nézzetek képeket, és képzeljetek hozzá Ti is valami fenséges Saturnus- ünnepet!













2014. december 5., péntek

Odüsszeia: Harmadik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Harmadik ének: Püloszban (1-497)

   Püloszt Néleusz építette. Amikor Télemakhoszék megérkeznek épp barna bikákat áldoznak a pülosziak Poszeidónnak (500 ember ül 9 sorban, minden sor 9 bikát ad áldozatul). Nesztórt körülveszik a fiai, áldozati húst sütnek. Peiszisztratosz, Nesztór egyik gyermeke vezeti az idegeneket a lakomához, és Tharszümédész mellé ülteti le őket (Nesztór egyik fia, ez a hely nagy megtiszteltetést jelent a vendégeknek). A tengerparton ülnek, ott sütik a húst, állatbőrökre telepedtek le (csak hogy jobban el tudjuk képzelni a szituációt).
   Lakoma és áldozás után Nesztór kifaggatja a jövevényeket. Télemakhosz előadja jövetelük célját, hogy apjáról szeretne hírt kapni (nagyon illedelmesen beszél Nesztórral, akire ha emlékszünk az Iliászból- nagy tudású és nagyon eszes ember). Nesztór szívesen elmesél mindent.
   Miután feldúlták Tróját, népgyűlést tartottak. Meneláosz azt javasolta, hogy minél előbb szálljanak vízre és térjenek haza. Ám Agamemnón szerint előbb százökör- áldozatot kell bemutatni Athénénak, engesztelésül, és csak utána indulhatnak haza (azért ledarálni egy várost a teljes lakosságával nem annyira becsületre méltó hőstett…). Természetesen nem tudnak megegyezni, hogy mi legyen, így a sereg fele elindul haza, a másik fele marad az áldozatra. Akik Meneláosszal tartottak, a gyűlés után el is hajóztak, Agamemnón csapata Tenedosz szigetére vonult (nyilván ők is hajóval tették ezt), és az áldozat bemutatása után onnan hajóztak tovább, ki-ki hazafelé, a maga útjára. Itt Odüsszeusz még Agamemnónékkal volt. Nesztórék szerencsésen hazatértek, hogy a többiekkel mi történt, azt csak hallomásból tudja. A mürmidónokat Akhilleusz fia vezette haza (ha nem ismerősek a szereplők, az Iliász hajókatalógusában mindenkit részletesen megtalálsz, ki ő, honnan jött), a krétaiak Ídomeneusz vezetésével térhettek haza (ők sértetlenül és létszámveszteség nélkül érkeztek meg).
   Aigiszthosz megölte Agamemnónt, de az apja haláláért fia, Oresztész bosszút állt. Aigiszthosz Agamemnón távollétében elcsábította Klütaimnésztrát (Ag. felesége). Agamemnón míg távol van, egy énekest (?!?) rendel a felesége mellé, hogy vigyázzon rá. Aigiszthosz ezt az énekest egy kopár szigetre száműzte, ahol keselyűk falták fel.
   Meneláosz és Nesztór egy darabig együtt utaztak, ám a Szunion- foknál Apollón lenyilazta Meneláosz kormányosát, Phrontisz Onétoridészt; ezért Meneláosz ott maradt, hogy engesztelő áldozatot mutasson be az isteneknek. Amikor Meneláosz tovább indult, a maleiai csúcsnál Zeusz vihart bocsátott rá, a gályák fele Krétára sodródott, a másik fele (köztük Meneláosz is) Egyiptomba került. Mindeközben ölte meg Aigiszthosz Agamemnónt, aki hét évig ült Agamemnón trónján, bitorolta a kincseit és sanyargatta a népet. A nyolcadik évben érkezett meg Oresztész, aki lemészárolta apja gyilkosait (vérbosszú az apja haláláért- ezt ma már kicsit nehezen fogadjuk be, de gondoljunk a még mindig létező vendettára), természetesen Klütaimnésztra is ebbe a csoportba tartozott, a saját anyja. A bitorlók halotti torát ülte az argoszi nép, amikor megérkezett Memláosz, és a kincsekkel megrakott hajói.
   Nesztór ezért azt javasolja Télemakhosznak, hogy Meneláoszhoz menjen hírekért, aztán térjen haza hamar, nehogy teljesen kiforgassák a vagyonából. Nesztór a palotájába invitálja vendégeit. Athéné azonban nem megy, neki más dolga van, de még Nesztórt is ellátja tanácsokkal, utasításokkal: másnap szárazföldön küldje Télemakhoszt Spárátba és küldje vele az egyik fiát is kísérőül. Mondandóját miután befejezte, tengeri sas képében szállt el. Nesztór igen elcsodálkozott, hogy a fiatal fiút ilyen nagy isten segíti.
   Nesztór fiai: Ekhephrón, Sztratiosz, Perszeusz (nem az a bizonyos Perszeusz), Árétosz, Tharszümédész és Peiszisztratosz (csak őket említi név szerint, de Nesztór nem vesztegette az idejét, rengeteg gyermeke van). Olyan ökröt áldoznak Athénénak, amelynek a szarva arannyal van körülöntve (ez nagyon gazdag ajándék). Az áldozat köré árpadarát hintenek, majd a levágott homlokszőrét a tűzre vetik. Egy bárddal Tharszümédész csapja le a jószág fejét, erre az áldozatnál jelen lévő nők felsikoltanak (Nesztór lányai és felesége, Eurüdiké- Klümenosz lánya). A felszentelt combhúst hájjal takarják be, ezt fán pörkölik, miközben Nesztór borral locsolja, körben ötágú villákat tartanak az ifjak (hát igen, a görögök aztán tényleg értenek a hús elkészítéséhez). Közben Télemakhoszt Polükasztré, Nesztór legkisebb lánya fürdeti (ez is egyfajta tisztelete a vendégnek, valószínűleg egyedül is meg tudott volna mosakodni). Lakoma után Télemakhosz és Peiszisztatosz szekérre ülnek és együtt indulnak Spártába. Éjszaka Phéraiba értek, ott Dioklész házában szálltak meg. Másnap este indulnak tovább Spártába.

2014. december 2., kedd

Saturnalia Aquincumban

2014. december 07. - 2014. december 07.

Az Aquincumi Múzeum és az Aquincum Baráti Kör Saturnusnak, az idő urának vidám ünnepét, a modern karácsony ősét családoknak szóló színes programokkal kívánja feleleveníteni december 7-én.

SATURNALIA
 
2014. december 7. 11.00-16.00
Az Aquincumi Múzeum és az Aquincum Baráti Kör Saturnusnak, az idő urának vidám ünnepét, a modern karácsony ősét családoknak szóló színes programokkal kívánja feleleveníteni.
A rendezvény az alábbi programokkal várja a látogatókat: 11.00 Áldozatbemutatás
11.30 „Küldj több zoknit!” – Téli vezetés a Régészeti Parkban Dr. Láng Orsolya régésszel
11.30 Az emeleten a X. Gemina Legio és a Nova Roma Pannonia hagyományőrző csapat bemutatója (ókori lakoma, római játékok)
11.15 és 14.00 Aquincumi csalafintaságok - Meseláda Bábcsoport előadása árnybáb készítéssel
13.00 Hogyan készült valójában a római korban? – Dr. Vecsey Ádám restaurátor vezetése az Aquincumi Látványraktárban
15.00 Interaktív játszóház - Halmágyi Sándor színművész vezetésével ókori szerzők állatmeséit jelenítik meg gyermekek
Ezek mellett lesz még: 
-         termelői méz-, kézműves adventi dekoráció- és ékszervásár
-         római mézeskalács és gyógyteakóstoló
-         kézműves foglalkozás: antik stílusú ajándéktárgyak készítése
A múzeumi belépés és a programok ingyenesek, az ajándékkészítő kézműves foglalkozás csekély összeg ellenében vehető igénybe.


2014. december 1., hétfő

Oltárkő Iuppiter, Iuno, Minerva és Vulcanus tiszteletére

[Iovi] O(ptimo) M(aximo) [I]unoni Minervae Volcano Aug(ustis) s(acrum) L(ucius) Septimius Flaccus leg(atus) Aug(usti) pr(o) pr(aetore)

A legnagyobb és leghatalmasabb Iuppiternek és felséges Iunonak, Minervának és Vulcanusnak szentelve! Lucius Septimius Flaccus helytartó (állítja az oltárt)

L. Septimius Flaccus kr.u. 179 és 183 között Pannonia Inferior tartomány helytartója volt. Ebben a minőségben állítja a három római főistennek (Iuppiter, Iuno, Minerva), valamit a tűz istenének, Vucanusnak az oltárkövet.