2014. augusztus 30., szombat

Aquincum lakói: anya és lánya


  A mélyített, fülkeszerű képmezőben anya és leánya mellképét faragták ki. A leány almát tart a kezében, az anya átkarolja a lányát.
Felirata mélyített mezőben:

D(is) M(anibus)/ Manil(ius) Roga/tus
vet(eranus) et (A)elia/ Dubitata Ze/buca(e)
fil(iae) ann(orum) X/ parentes vivi/ fec(erunt).


A halotti isteneknek. Manilius Rogatus veteranus és Aelia Dubitata, szülei 10 évet élt leányuknak, Zebucának készítették (a sírkövet), még életükben.

2014. augusztus 29., péntek

Aquincum lakói: a házaspár


 A házaspár sírköve sajnos töredékesen maradt meg, a felirat elveszett (de hátha valahonnan még előkerül, sosem lehet tudni), viszont a képmező ma is látható. A sírkő az Aquincumi Múzeumban tekinthető meg, a régi múzeumépület melletti fedett lapidariumban.
A múzeumi vezető szűkszavúan ennyit mond róluk:
  "Az oromzat két szélén palmettás sarokdísz. Az oromzatban rozetta. A képmezőben házaspár fülkébe helyezett mellképe; kétoldalt egy- egy oszlop. A férfi jobbjával átkarolja a feleségét. Felesége feltornyozott frizurával, tunicát és köpenyt hord, kezében alma. Férje öltözete szintén tunica és köpeny. Az alatta lévő domborműből két fej maradt meg."

2014. augusztus 26., kedd

Aquincum lakói: Aelius Quintus

  A Flórián téri aluljáróban bóklászva láthatjátok meg ezt a sírkövet, igen méltatlan módon elintézve. Értem ezalatt, hogy két talponálló között kapott helyet, és az átható ürülékszagtól nemigen lehet hosszasan ott álldogálni és csodálni. A kellemetlen körülményektől eltekintve a néhai Pannonia Provincia egy lakójával ismerkedhetünk meg, ha az idő erősen le is törölte a vonásait, néhány jellegzetességet azért még felfedezhetünk rajta, néhány személyes apróságot.
  Az oromzatban Medusa fő látható, külső két oldalán egy- egy tengeri ló (hippocampus); alatta ívelt záródású fülkében az elhunyt mellképe, egyik kezében irattekercs, másikban kürt. A mellkép alatt a halotti áldozat jelenetét ábrázoló fríz. A feliratos mező két oldalán egy- egy oszlop.
Felirata:
D(is) M(anibus)/ Ael(ius) Quintus cornice(n)
domo/ Cirpi probatus/ an(norum) XX militavit/ {...}
A felirat további része sajnos nincs meg.

A halotti isteneknek. Aelius Quintus kürtös Cirpi-ből. Besorozták 20 éves korában, katonáskodott...
Cirpi: ma Dunabogdány

2014. augusztus 23., szombat

Mezopotámiai partikellékek

   Ámulj és lámulj, hogy mik vannak az ókori domborműveken! Ezen a képen, ha minden igaz Assur-bán-apli és hites asszonya épp ebben a káprázatos kertben fogyasztják a frissítőjüket. Az évezredekkel korábban kivésett formák szinte életre kelnek, én én is érzem a hűs szellőt, ami a kis rabszolga legyezője felől fúj. A frissítő oka nem az esti kaszinózás, hanem a legyőzött király feletti diadal mámora. Hát igen, a legszebb öröm a káröröm, az ember mit sem változott az évezredek során. Látjátok a zenészeket? Egy egész komoly kis csapat biztosítja a tökéletes hangulatot.
  De álljunk meg egy pillanatra. Az idill nem tökéletes. Valami nincs rendben. Észrevettétek? Én elsőre nem. A fán kicsit furcsa "termés" várja gazdáját. Egy fej. Egy fej?!?
   Tessék közelebbről szemrevételezni. Német tudósok fel is címkézték:
    Bár nem értek a mezopotámiai kultúrához, de kíváncsi lennék, honnan lehet megállapítani egy talpig felöltözött emberről, hogy eunuch...

2014. augusztus 22., péntek

Ha már utazol...4.

Perszepolisz


   A maradványokból lehet következtetni arra, hogy milyen pompa és gazdagság jellemezte. Plutarkhosz írása szerint a Perszepoliszt meghódító Nagy Sándornak 10 000 öszvérre, és 5 000 tevére volt szüksége ahoz, hogy elszállíttassa a perzsák kincseit. Az Akhaimenida-dinasztia királyai építtették, de ez csak egy volt a királyi városok közül. I. Dareiosz király alapította Kr. e. 522-ben. Csak tavasszal és ősszel lakták, a nyári és téli lakhely máshol volt. Nemsokkal Nagy Sándor érkezése után tűz ütött ki, feltételezések szerint maga Nagy Sándor gyújtotta fel. A tűzvészben csak a kőépítmények maradtak meg. Perszepolisz feltárása során királyi rezidenciákat ástak ki a földből, amely a hegy lábánál mesterséges platón állt. A 297 méter széles, 448 méter hosszú, aprólékosan megtervezett csatorna- és vízvezetékrendszer, az építés gondos előkészítésére utal. Perszeoliszt a királyi szertartások számára építették. Voltak ugyan lakosztályai a királynak, a családjának és a kíséretének, de kiemelkedő jelentősége a fogadóhelyiségeknek volt. I. Dareiosz 18 méter magas fogadócsarnoka (Apadána) négyzetes alaprajzú, egyik oldala 61 méter hosszú. Hat oszlopsor tartotta a tetőszerkezetet. Jellegzetesek a karcsú tartóelemek, a mennyezethez kapcsolódó oszlopfő oroszlán, bika, ember és sasfejet ábrázolnak. Körülbelül 10 000 ember befogadására volt alkalmas. Ennél is hatalmasabb volt Xerxész trónterme, a százoszlopos terem. A lépcsősorok olyan szélesek voltak, hogy lovasok hajtottak föl rajta. Az épülethez főként mészkövet és szürke gránitot használtak. A fafödémet faoszlopok tartották. Színes, mázas tégladíszeket, arany, és ezüstedényeket, elefántcsont és márványfaragványokat találtak a régészek. Perszepolisznak kultikus rendeltetése volt. Itt rendezték a perza Újév, a Nourúz ünnepségeit. Itt gyűltek össze a tartományok vezetői és a külföldi követek, és itt adták át a királynak szánt ajándékokat. A fogadócsarnok lépcsőfeljárója mentén testőrök domborművei sorakoznak. 23 relief az adományvivőket ábrázolja részletesen. A magánlakosztályokat is domborművek díszítették, melyek bepillantást nyújtanak a mindennapi életbe.

2014. augusztus 21., csütörtök

Limes- erődítmények: Cuccium

emléktábla a Március 15-e téren
Cuccium valószínűleg a mai Ilok (Horvátország) helyén feküdt. Katonai szerepe kétségtelen, de csak a későrómai korban, amikor az equites sagittarii és a cuneus equitum promotorum állomásoztak itt. Fényes Elek megállapítása szerint a dombon álló várból nagyszerű kilátás nyílik a Bácskára. Apró leletek mellett több épületet és sírt találtak ezen a helyen, a falutól keletre pedig egy Diana-templomot. (forrás:ripapannonica.hu)

2014. augusztus 19., kedd

Euripidész: Töredék...

   "Mi rosszabb, a tömérdek rossz közül, ami megszállja országunkat, az atléták hadánál? Nemcsak hogy nem tudják, hogyan kell rendesen élni- de még ha próbálnák is, akkor se menne. Hogyan is gyarapodhat valaki, és hogyan növelheti örökségét, ha az állkapcsa rabszolgája és a gyomra uralkodik fölötte? Ezek az atléták... fénykorukban itt csak parádéznak, győzelemtől ittasan, az állam hőseiként. De nézd csak meg, mit tesz velük, ha beköszönt a keserű öregkor: csak halódnak és szétesnek, mint az elhordott ruha. Én szánom azt a görög szokást, mely isteníti őket- és összehívja a polgárokat, hogy szavazzanak győzelmi ünnepük pazarló megülésére. Mert miféle jutalom van a a polgárok számára egy olyan emberben, aki birkózásban nyert babérkoszorúval tér haza? És abban, akinek fürge a lába, vagy aki el tudja vetni a diszkoszt? Tán diszkoszt lengetve mennek a csatába, és puszta ököllel törnek át a pajzsok erdején és szórják szét az ellenséget? Ki az az őrült, aki a csata kellős közepén a sportra gondol? Én mondom, akkor már jobb, ha olyanoknak osztjuk a babérkoszorút, akik jóság és értelem tekintetében már bizonyságot tettek állhatatosságukról; a nagy politikusoknak, a mintaszerűeknek és a becsületeseknek, azoknak, akik ékesszólásukkal elérik, hogy elkerüljük a harcot és a versengést. Mert általuk lesz nagy a város, és általuk gyarapszik az egész görögség."

2014. augusztus 15., péntek

Nagyítás: a Laokoón szobrocsoport részlete

   Érdemes az ókori szobrokat behatóan tanulmányozni. Gyakran hiába ismerek egy-egy szobrot, az apró (gyakran nem is olyan apró) részletek lenyűgöznek. A Laokoón szobrorcsoporttal is így vagyok, mindig van rajta valami új, valami lenyűgöző. A test kidolgozottsága, az élethűség mellett egy érdekességre szeretném ezzel a képpel felhívni a figyelmet: a támadó kígyó arca. Dühös, ahogyan egy mimika nélküli állat sosem képes érzelmet kifejezni az arcával. És mégis, ez egy pluszt ad az összhatáshoz. Egyszerűen lenyűgöző. Újra és újra...

2014. augusztus 13., szerda

Íme az első fordításom!


   Nyilván még messze nem tökéletes, van még mit csiszolni rajta, de azért kezdetnek nem rossz. Nagyon szeretem Phaedrust és úgy általában az állatos történeteket, ezért nagyon izgatott voltam, amikor a latin könyvben végre elértem ehhez a fejezethez (mert természetesen szép sorjában haladok). Így hát megosztom most veletek ezt a szívemnek oly kedves történetet.

 Lássuk először az eredetit: 

 Rana rupta et bos 

 Inops, potentem dum vult imitari, perit. 
In prato quondam rana conspexit bovem 
et tacta invidia tantae magnitudinis 
rugosam inflavit pellem. Tum natos suos 
interrogavit, an bove esset latior. 
Illi negarunt. Rursus intendit cutem 
maiore nisu et simili quaesivit modo, 
quis maior esset. Illi dixerunt bovem. 
Novissime indignata, dum vult validius 
inflare sese, rupto iacuit corpore. 

    A saját értelmezésemben: 

A szétpukkadt béka és az ökör 

 Elveszett a gyenge, míg az erőset akarta utánozni.
A réten hajdan a béka megpillantott egy ökröt,
annak nagyságától irigység kerítette hatalmába, 
felfújta hát ráncos bőrét. Közben porontyait kérdezte, 
hogy ökörnél terjedelmesebb-e; ők tagadtak. 
Ismét nekifeszítette a bőrét, még jobban erőlködött, 
s újra kérdezte melyikük a nagyobb. 
Az övéi az ökröt nevezték meg. 
A legnagyobb méltatlankodással, mialatt 
próbálta magát még hatalmasabbra fújni- széthasadt a teste. 

 És az igazi műfordítás, Terényi István remeke:

A béka és az ökör 

 Erőst utánzó gyönge pusztulásba fut.
 A béka ökröt látott még a réten, és 
Megirigyelvén annak roppant termetét, 
Felfújta ráncos bőrét, majd övéitől 
Kérdezte meg: ökörnél nem nagyobb-e már?
Azok nemmel feleltek. Erre még nagyobb 
 Erőlködés után kívánta hallani, 
Melyik nagyobb. A marha- volt a válaszuk. 
Dühében erre akkorát puffaszkodott, 
Hogy végül is a teste megrepedt belé.

2014. augusztus 10., vasárnap

2014. augusztus 8., péntek

A jókról...

"A szíve mélyén minden ember azt gondolja, hogy gonosz cselekedetekkel messzebbre jutna, mint jó cselekedetekkel. A jó emberek csak túlságosan félnek attól, hogy rajtakapják őket."

Platón

2014. augusztus 6., szerda

Merre?

"Ha nem tudod, honnan indultál, és nem tudod, hova tartasz, vagy hogy melyek a támpontjaid, hogyan jutnál el bárhova is?"

Platón: Az állam


Szavak, gondolatok

"Aki eszénél van, sohasem fog bátorságot venni magának arra, hogy a gyarló nyelv formájába öltöztesse, amit szellemével megfogott, s még kevésbé abba a merev formába, amely az írásba rögzített nyelv tulajdonsága."

Platón, 7.levél
(Mészáros Tamás fordítása) 


2014. augusztus 2., szombat

#18