2014. június 30., hétfő

#16


2014. június 26., csütörtök

2014. június 24., kedd

Program :-)


Öröknaptár Rómából

   A naptárt apró tűkkel egészítették ki, így lehetett nyomon követni, hogy pontosan milyen nap is van (a tűk nyomai a fekete foltok a képen). A felső sorban szerepelnek az istenek, akik egy- egy nap védnökei.A hét első napja, a mi vasárnapunk a dies Solis, azaz a Nap napja. A hét többi napjai a kővétkezőek:
hétfő: dies Lunae (Luna)
kedd: dies Martis (Mars)
szerda dies Mercurii (Mercurius)
csütörtök: dies Iovis (Juppiter)
péntek : dies Veneris (Venus)
szombat : dies Saturni (Saturnus)
  A bal szélső oszlop a hónapokat jelöli, a jobb szélső az adott napot a hónapban. Középen pedig a csillagképek, amely égi konstelláció az adott időszakban látható. Csak arra kellett figyelni- mint egy régi, felhúzós óránál- hogy egyetlen nap se felejtsük el gondozni a naptárunkat!

2014. június 20., péntek

Türtaiosz: A Spártai Harcosokhoz

A SPÁRTAI HARCOSOKHOZ
 
’Aλλ’ Ñ Ηςακλ∞ ος...

Rajta, ti Héraklész sose-vert ivadékai, bátran
küzdeni! - nem fordult Zeusz kegye tőletek el!
Félni vagy megrettenni se kell a csatár-sokaságtól,
csak bele pajzzsal az él-harcosok ezrein át!
Vessétek meg az életet, áhítsátok a Kérek
gyászos szellemeit, mint csak a nap sugarát.
Tudjátok, hogy a megsiratott Árész csupa-rémség
műve milyen, hogy a bősz harc dühe rettenetes.
Hisz már űztetek is, menekültetek is csata közben,
untig elég, amit így éltetek át, fiaim.
Mert hol a hős katonák hada együtt, zárt csatasorban,
bátran az elsők közt vívja a kézitusát,
ott kevesebb esik el, de megóvja az otthoni népet,
míg aki meghátrál: minden erényt odaveszt!
Senkise tudná mind elmondani emberi szóval,
mennyi gyalázat is ér gyávaszivű katonát.
Szégyen a férfira, hogyha a véres harcban a dárda
hátulról döfi át, épp amikor menekül.
Még a halálban is átkozzák, ha a porba hanyatlót
hátul, a vállai közt szúrta keresztül a vas.
Rajta kilépni! ma mind gyökerezze keményen a földbe
lábait, - ajkbamaró daccal a harcba tehát!
Mellet, vállakat és le egészen a combig, a lábig
mindent védjen a jó, öblösölű hadipajzs.
Jobb kezetek csak rázza a roppant érchegyü lándzsát,
szörnyen lengjen a toll fent a sisak tetején!
Küzdelem árán szokhat a férfi vitézi erényhez,
hogyha kezében a pajzs: el ne kerülje a vészt,
rontson az ellenség közelébe, hajítsa a dárdát
messzire, villámló kardja kaszálja le mind.
Lábat a lábhoz, pajzsot a pajzshoz a párviadalban,
míg sisak ér sisakot, bóbita-tollat a toll.
Mellet a mellre szorítva viaskodjék, de a jobbja
fogja marokra a kard vagy csata-dárda nyelét.
Ám ti csatárok a pajzsok alá itt-ott lelapulva,
sok nagy sziklakövet dobjatok át szaporán.
Árasszátok el őket a símanyelű gerelyekkel,
mindig az első sor hős katonái mögött!

Franyó Zoltán fordítása

bár ez Persephoné elrablásának részletét ábrázoló szobor, és sehogyan sem kapcsolódik a vershez, mégis ide kellett tennem a képet, mert annyira lélegzetelállítóan élethű, és nagyon szeretem :-)

Színház Aquincumban


2014. június 18., szerda

#15


2014. június 17., kedd

2014. június 12., csütörtök

Élmények

   Az internet minden rossz és gyalázható tulajdonsága mellett azért vannak ám pozitív oldalai is. Nemrég fedeztem fel a google map-et és az ebből következő utcai kóricálást távoli, ismeretlen helyeken. Nyilván én vagyok az utolsó ember a földön, aki ezt még nem tette meg, de nem sokat foglalkozom amúgy az internettel.
   Viszont ami tetszett benne, hogy bárhova elutazhatok. Jómagam lelkes fotel- turista vagyok, bárhová szívesen elmegyek- képzeletben. Eddig sem panaszkodtam a sok jó képes könyv és útleírás miatt, szerintem azok is hatalmas élményt tudnak adni. De ez utcán sétálás! Ez nagyon tetszett. Első utam Pompejibe vezetett. Azt hiszem napokon keresztül jártam az utcákat- az új és a régi várost egyaránt. Különös volt, így "működésében" látni a várost, az ókori Pompejivel foglalkozó könyvek nyilván a romvárosra koncentrálnak, az útikönyvek pedig a szállodákra és az éttermekre. Itt pedig kedvemre elegyíthettem a két dolgot, a régit és az újat.
   Tegnap pedig a berlini Pergamon Múzeumba vezetett az utam, és legnagyobb megdöbbenésemre "be lehet menni" a múzeumba, végigsétálhatok egy csomó termen. Nyilván nem mehetek be mindenhova, de azért gusztusos kis betekintést ad a múzeumba. Például az Istár- kaput is meg lehet nézni. És jó minőségű a kép, tényleg élvezhető. 
   Szóval így a nyári melegre egy igazán hűsítő élmény: a fotelturizmus (saját fejlesztés)! Egy üveg behűtött kóla, és irány a világ! Holnap Athénba megyek...

+1: az Aquincumi Múzeumba nem lehet bemenni...

2014. június 11., szerda

2014. június 10., kedd

Faunok, szatírok a világ minden tájáról

Pittsburg, Szépművészeti Múzeum


Anglia, Cambridge


Rubens, Németországban van a festmény

Venus, Cupido és Pán, Athén


Németország, Berlin Museum



2014. június 6., péntek

Hügieia

római bronz szobor, Hügieia istennő

római márványszobor az ie. 2. századból

2014. június 3., kedd

Homérosz: Himnusz a Holdhoz

HIMNUSZ A HOLDHOZ
     ΕΙΣΣΕΛΗΝΗΝ
Jertek a szélesszárnyú holdat zengeni, Múzsák,
édeshangu leányai Zeusznak, az éneket értők:
isteni arcáról áradva, elönti a földet 
égből küldött fény és roppant nagy gyönyörűség
jár a nyomán: a sötét levegőfelcsillan azonnal,
szertevilágit arany koszorúja derült sugarakkal,
hogyha az Ókeanoszban szép testét lefürösztve
s messzesugárzó öltönyeit föl is öltve Szeléné
úrnő, fényes, erős lovait szekerébe befogja,
s hajtja sietve előre sörényes szép paripáit,
este, a hó közepén, amikor köre megtelik újra.
Ekkor a legragyogóbb kévét árasztja, növekszik,
és a halandóknak biztos jel, jóslat az égen.
Hajdanidőn vele Zeusz szerelembevegyült kerevetjén;
ő meg terhes lett s lányt szült: Pandeia e gyermek,
és az örökkéélők közt szépsége kiváló.
Hókaru istennő, üdvözlégy, égi Szeléné,
nyájas, szépfonatú: teveled kezdem dalomat, most
félisten hősök tettét dalolom, mit a Múzsák
népe, a sok költő, mindíg zeng boldog ajakkal.
Devecseri Gábor fordítása

2014. június 2., hétfő

Homérosz: Himnusz a Naphoz

HIMNUSZ A NAPHOZ
ΕΙΣΗΛΙΟΝ
Zengj a sugárzó Napról most, Zeusz gyermeke, Múzsa,
Kalliopé, minekünk - a tehénszemű Eurüphaessza
szülte, a Föld meg a csillagos Ég sarjának; a híres
Eurüphaesszát nőülvette a nagy Hüperíón,
nővérét s neki gyönyörűszép gyermekeket szült,
rózsakarú Éószt, azután szépfürtü Szelénét
s Éelioszt, ki nem ernyed s isteneinkre hasonlít,
fénylik a földi halandóknak meg az égilakóknak,
száll szekerén, s kitekint éles szeme fényes aranyló
harci-sisakjából, pompás sugarak ragyogóan
áradnak szét róla, halántékán meg a fényes
hajfürtök koszorúzzák szép és messzirelátszó
arcát. Testén könnyüszövésű szép köpeny áraszt
fényt, míg szélben leng. S szekerével szállnak a mének.
Megfékezve aranyjármú szekerét s paripáit,
egy kissé pihen ott, a nagy ég tetején, azután meg
újra csodásan vágtat az égen az Ókeanoszba.
Üdvözlégy, kegyesen nyújts szívviditó eleséget;
félisten hősökről szólok utánad a dalban,
kiknek tetteiről Múzsáktól hall a halandó.
Devecseri Gábor fordítása