2014. március 30., vasárnap

Leonidas...


Iliász: Tizennyolcadik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Tizennyolcadik ének: Akhilleusz pajzsa (1-617)

    Antilokhosz elviszi Patroklosz halálhírét Akhilleusznak, aki teljesen kiborul: kezeivel a port markolja, fejére szórja és elcsúfítja az arcát. Akhilleusz őrjöng a fájdalomtól, még a zsákmányolt nők is felsírnak bánatukban.
    A tenger mélyén Néreusz lányai Thetisz köré gyűlnek: Kűmodoké, Glauké, Thaleia, Thoé, Nészaié, Szpeió, Halié, Kűmothé, Aktaié, Limnreia, Melité, Iaria, Amphithoé, Agaué, Dótó, Prótó, Pherúsza, Dűnamené, Dexamené, Amphinomé, Kallianeira, Dórisz, Panopé, Galateia, Némertész, Apszeudész, Kallianassza, Ianeira, Klümené, Ianassza, Maira, Óreithüia és Amatheia. Thetisszel együtt siratják Patrokloszt. Thetisz felmegy Trójába, hogy gyászában támaszt nyújthasson fiának. Akhilleusz elmondja anyjának, hogy Patroklosz halála mellett még Hektór a fegyvereit is elrabolta (ezeket a fegyvereket az istenek adták ajándékba Péleusznak aznap, amikor feleségül vette Thetiszt).
    Akhilleusz azon nyomban be akarja magát vetni a harcokba, hogy megölje Hektórt, és ezzel megbosszulja Patroklosz halálát. Thetisz emlékezteti rá, hogy épp nincs egy szál fegyvere sem, mert azokat Hektór elorozta, és bár nem élvezheti őket már soká, mégis, kétségtelenül a birtokában vannak.
    Thetisz megígéri, hogy amint Hajnal felkel, azonnal elmegy Héphaisztoszhoz és csináltat új fegyverzetet Akhilleusz számára. Csak annyit kér, hogy legyen türelmes, míg a fegyverek elkészülnek, addig tartogassa a bosszúját.
    Héra (a többi isten tudta nélkül) elküldi Íriszt Akhilleuszhoz, hogy csináljon már valamit, mert az akháj hősök hiába védelmezik Patroklosz tetemét, Hektór megfékezhetetlen. Akhilleusz hezitál, mert nincs fegyvere, amiben menjen, de az isteni követ meggyőzi, hogy menjen úgy, ahogyan van, mert már a jelenléte is el fogja riasztani a trójaiakat, így az akhájok egy lélegzetvételnyi szünethez jutnak.
    Akhilleusz az árok túlsó (már a trójaiak szemszögéből nézve túlsó) partjáról háromszor bődül el, feje felett Pallasz fenyegető tüzet gyújt. Az ordítástól még a paripák is meghátrálnak, tizenkét trójai nyársalja fel magát a saját dárdájára vagy leli halálát a saját szekere romjai alatt. Patroklosz tetemét eközben sikeresen kimenekítik a csatából.
    A trójaiak gyűlést tartanak. Púlüdamász azt javasolja, hogy vonuljanak vissza a várba, mert az éjszaka most még visszatartotta Akhilleusz haragját, de reggel kő kövön nem marad, és ő legalább bevallja, hogy fél Akhilleusztól. Hektór ellenzi az ötletet, mivel végre nyerésre állnak. Athéné azonban elvette a trójaiak eszét, így azok mind Hektór pártját fogják, noha Púlüdamász adott jó tanácsot. Kint maradnak a gályáknál, ott készülnek megütközni Akhilleusszal.
A görögök egész éjjel siratják Patrokloszt. Akhilleusz esküt tesz a halott barátjának: addig nem temeti el, amíg Hektór levágott fejét és fegyverét nem hozza a teteme mellé és tizenkét fiatal trójait fog lenyilazni Patroklosz halotti máglyája előtt.
    Patroklosz tetemét lemossák: egy tripuszban vizet forralnak, azzal mossák le a vért, olajjal kenik meg a testet, a sebekbe „kilencéves kenetet töltöttek”, majd kerevetre helyezték és puha gyolccsal fedték be főtől lábfejig, és a végén egy fehér lepellel borították be (mumifikálás?).
    Közben Thetisz megérkezik Héphaisztoszhoz, akit épp nagy munkában talál a fújtatóknál: húsz háromlábast készít (magának). A tripuszokra aranyos kerekeket rak, hogy azok maguktól haza tudjanak gurulni. Épp a fülek rögzítéséhez szükséges szögeket kapalálja. Kharisz, Héphaisztosz felesége üdvözli Thetiszt és étellel kínálja. (Thetisz mentette meg Héphaisztoszt, amikor anyja ledobta az Olümposzról; kilenc évig lakott a tengerek mélyén, a tengeri barlangokban; Héphaisztosz tartozik Thetisznek, ahogyan Zeusz is adósa volt egy szívességgel.) Thetisz elmeséli Akhilleusz egész történetét, Héphaisztosz azon nyomban neki is kezd a fegyverzet elkészítésének.
    Először a pajzsot készíti el. Hármas karimája van, a szíja ezüstből készül. Öt rétegű lett végül a pajzs, sok kép díszíti. Legbelülre kerül a föld és az ég, a tenger, a nap és a telihold, a csillagok, melyek az ég peremét koszorúzzák, a csillagképek (Órión, Fiastyúk, Medve). A legbelső résztől kifele haladva két város következik: ezek földi halandók városai. Az egyikben lakodalmat ülnek, s a menyasszonyt vezetik a város utcáin nászdalokat énekelve. A piactérnél elhaladva épp perlekedés folyik: ketten civakodnak egy meggyilkolt ember vérdíja felett. A másik város előtt két hadsereg áll fegyverben, fel akarják dúlni, ki akarják fosztani. A várvédők között feltűnik Árész és Athéné: mindketten aranyból vannak, arany öltözéket viselnek (az istenek nagyobbak, mint a halandók). A seregtől nem messze egy nyáj közeledik két pásztorral, sípon játszanak és vidorak (ittasak?). A lesben állók kitörnek leshelyükről, megölik a gyanútlan pásztorokat és elhajtják a hófehér juhokat. A katonák a zajra a folyóparthoz sietnek, a nyájhoz, és megvívnak a tolvajokkal. A harcolók között ott van Viszály, Zaj és Vész, a halottakat húzzák maguk után. Egy szántóföldet is látunk, amint a vetők hajtják a barmot, amikor elérnek a sor végére, társaik mézes borral kínálják őket. Búzamezőt is látunk, a béresek épp aratnak, sarlót lendítenek a kezükben, a kévekötők pedig a másik oldalon serényen dolgoznak. A barázdák fölött áll a király, kezében pálcát tart. Távolabb egy tölgyfa alatt lakoma van, tulkot áldoznak, a nők főznek. Egy szőlőskertet is látunk, épp szüretelnek, a szép szüzek fonott kosarakban hordják a szőlőt. Köztük egy fiú áll, lanton játszik és Linosz dalát énekli. Egy mezőn egyenesszarvú marhák (tehenek) az istállóból a mezőre mennek; egy nádas a part közelében. Utánuk négy pásztor és kilenc kutya lépdel. A legelső sorban két vad oroszlán ugrik a bikára. A pásztorok és a kutyák hiába próbálják elüldözni az oroszlánt, az nyugodtan lakmározik az áldozatából. Azután látunk egy legelőt egy völgyben, juhokkal, akóllal, karámmal és kunyhókkal. Egy szépséges táncteret is látunk, pont olyat, amelyet Daidalosz épített Ariadnénak Knósszoszon. A fiatalok táncolnak, egész kis tömeg veszi őket körül. A legkülső peremen az óceán látható.
    Miután Héphaisztosz befejezte a pajzsot, elkészíti a páncélt, a sisakot (aranyos forgóval), a lábvértet (ónból). Mikor mindezekkel elkészül, átnyújtja őket Thetisznek.

2014. március 28., péntek

Egy kis cicoma

fésű fából, csontból

parfümös üvegcse

szépítkezés pompeji módra

teljes szépségápolási készlet (rekonstrukció)

pyxis krémeknek, alapozónak

bronz pyxis festékeknek

kőpúder az arc fehérítésére

neszeszer- fából

2014. március 27., csütörtök

Villa Armira, Bulgária



hipocaustum 

Diana és Actaion törénete a villa mozaikpadlóján








2014. március 26., szerda

#8


2014. március 24., hétfő

Iliász: Tizenhetedik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Tizenhetedik ének: Meneláosz vitézkedése (1-761)

    Meneláosz vigyáz Patroklosz holttestére. Euphorbosz ront rá, hogy elorozza Patroklosz fegyverzetét, ám Meneláosz egy oroszlán bátorságával védi, majd nyakon szúrja Euphorboszt (a testvérét is Meneláosz ölte meg). Ám Apollón elirigyli a fegyverzetet, és Hektórt küldi rá, Mentész alakjában tüzeli fel, hogy ne hagyja, hogy Meneláoszé legyen a fegyverzet, ami a hős Akhilleusz tulajdona. Mire Hektór dönt és odasiet, Meneláosz már elpucolt, Patroklosz tetemét hátrahagyva, rajta az értékes fegyverekkel (nem akar megvívni Hektórral, mert tudja, hogy alul maradna a trójai hőssel szemben).
    Hektór felölti Akhilleusz fegyverzetét és csatába száll Aiásszal (Telamón fia), akit Meneláosz hívott erősítésként. Hektór oldalán harcolnak: Medón, Glaukosz, Therszilokhosz, Aszteropaiosz, Deiszénór, Hippothoosz, Phorküsz, Khromiosz és Ennomosz. Meneláosz is erősítést kér, akik jönnek: Aiász (Oileusz fia), Ídomeneusz, Mérionész, és még sokan mások, akik nincsenek név szerint említve.
    Nagy csata támad a tetem körül: Aiász megöli Hippothooszt, aki épp Patroklosz tetemét akarja elhurcolni, miután bokájánál átfűzött egy zsinórt. Hektór Aiászra céloz, de Szkhedrioszt öli meg, majd Aiász végez Phorküsszel. Aineiász megöli Leiókritoszt, Lükomédész Hippaszidész Apsziáónt.
Kissé távolabb Akhilleusz halhatatlan lovai siratják (!) Patrokloszt. Zeusz megsajnálja a két lovat, és megígéri nekik, hogy sosem fogja megengedni, hogy Hektór megkaparintsa őket.
Benneteket, ti szegények, mért adtunk a halandó
Péleusznak? Ti sosem vénültök s el nem enyésztek.
Tán hogy részt vegyetek nyomorában az emberi fajnak?
Mert hisz az embernél a világon nincs nyomorultabb
Mindama lény közt, mely lélegzik s mászik a földön.”
(443-447)
    Így Automedón, a kocsihajtó is megmenekül, mert Zeusz erőt fúj a lovakba, azok visszavágtatnak a görög táborba, a hajókhoz. Hektórnak pont Akhilleusz lovaira fáj a foga.
    A harc tovább folyik: Meneláosz megöli Podészt, Púlüdamász Péneleószt, Ídomeneusz dárdát dob Hektórra, de elvéti. Hektór is célbe veszi Ídomeneuszt, de helyette Mérionész kocsihajtját, Koiranoszt találja el.
    A görögök belátják, hogy maga Zeusz segíti a trójaiakat, minden harci kedvük elillan. Meneláosz Antilokhoszt bízza meg a feladattal, hogy vigye el Akhilleuszhoz Patroklosz halálhírét. Mérionész és Meneláosz kivonszolja Patroklosz tetemét a csatatérről. A két Aiász vállvetve tartják vissza a trójaiak vérmes hordáját, akik minden erejükkel meg akarják akadályozni, hogy elvigyék Patroklosz tetemét.

2014. március 20., csütörtök

#7


2014. március 19., szerda

Filozófusportrék

Az eredeti mozaik a Libanoni Nemzeti Múzeumban tekinthető meg, Bejrútban. A mozaik a hét bölcset mutatja be, kapcsolódó olvasmányok a témához:Plutarkhosz a „Tón hepta szophón szümposzion" (A hét bölcs lakomája), valamint Ausonius „Ludus septem sapientum" (A hét bölcs vetélkedése) című művei.

Biász: „Gyűlöld az elhamarkodott beszédet!” „Az emberek többsége rossz.”

Pittakosz: „Fizesd vissza a betétet.”

Szolón: „Ha tudsz valamit, hallgass!” „Ha megtanultál engedelmeskedni, akkor tudsz uralkodni.”

Szókratész

Thalész: „Emlékezz meg barátaidról!” „Minden víz.” 
Khilón: „Ne járjon a nyelved előbb az eszednél!” „Ismerd meg tenmagad!” „A kő az arany próbája, az arany az emberé.” 

Kleobulosz: „A hallgatásra sóvárogj, ne a beszédre!” „Tarts mértéket!”

Kalliopé
Periandrosz: „A legszebb dolog a világon a nyugalom.”

A bölcsek listája

A hét görög bölcs felsorolása minden egyes szerzőnél más és más. A hetek közé mindenki beemelt egyéni ízlése vagy egyéb okok miatt néhány, a más listákon nem szereplő alakot (Peiszisztratosz athéni türannosz feltűnése is ilyen egyéb oknak tudható be). Így a hét bölcs kapcsán huszonegy név merül fel. Ezek közül csak négy (Thalész, Biasz, Pittakosz és Szolón) az állandó tag.
További lehetséges nevek: Akuszilaosz, Anakharszisz, Anaxagorasz, Arisztodémosz, Epikharmosz, Epimenidész, Khilón, Kleobulosz, Laszosz, Leophantosz, Müszón, Orpheusz, Pamphülosz, Peiszisztratosz, Periandrosz, Phereküdész, Püthagorasz.
Platón listája
  • Milétoszi Thalész, mütilénei Pittakosz, prienei Biasz, athéni Szolón, lindoszi Kleobulosz, kheni Müszon, spártai Khilón.
Diogenész Laertiosz listája
  • Thalész, Szolón, Periandrosz, Kleobulosz, Khilon, Biasz, Pittakosz, szkíta Anakharszisz, kheni Müszon, szír Pherekidész, krétai Epimenidész.
Pauszaniasz listája
  • Athéni Szolón, spártai Khilón, milétoszi Thalész, prienei Biasz, lindoszi Kleobulosz, mütilénei Pittakosz, korintoszi Periandrosz.
Szmürnai Hermipposz listája
Hermipposz A bölcsekről című művében, tizenhét nevet sorol fel. Elmondása szerint ezekből a nevekből választják ki mások és mások – hogy kik, azt nem említi – hét nevet.
  • Szolón, Thalész, Pittakosz, Biasz, Khilon, Müszon, Kleobulosz, Periandrosz, Anakharszisz, Akuszilaosz, Epimenidész, Leophantosz, Pherekidész, Arisztodémosz, Püthagorasz, Laszosz, Anaxagorasz.

2014. március 18., kedd

2014. március 17., hétfő

Kaszárnya és ókeresztény templom maradványai

    Vöröskereszt utca- Miklós utca sarka. A Kórház utca felől a Miklós utcán érjük el néhány perces sétát követően a közparkban bemutatott emlékeket.
     A területen, a 2-3. századi legiotábor keleti kapujához vezető úttól (via praetoria) északra kaszárnyák sora húzódott. A legénységi szállásokat egy- egy keskenyebb utca két oldalán, egymással szembenéző, hosszú, téglalap alaprajzú épületekben alakították ki. Az utca felőli oszlopos verandáról 13-13, előtérre és hálókamrára tagolódó szálláshely nyílt. A naponta szükséges fegyvereket tartották az előtérben, és általában 8-8 katona pihent a kb. 16 négyzetméter alapterületű hálókamrákban elhelyezett, fából készült, emeletes ágyakon. A kaszárnyaépület keleti oldalán alakították ki a tiszt (centurio) lakását.
    A kaszárnyák és az utak fölé a 4. század első harmadában, amikor a legiotábort átköltöztették az új erődbe, területünk északi részén apszissal záródó nagyobb csarnokos épületet emeltek. Az apszist egy későbbi átépítés alkalmával sokszögű (polygonális) záródásúvá alakították. A kelet- nyugati tájolású csarnokot két oszlopsor tagolhatta, bejárata a keleti oldalon lehetett. A későrómai kori, jellegzetes alaprajzú csarnokos épületmaradvány valószínűleg ókeresztény templom része volt. Itt került elő az a másodlagosan felhasznált korinthoszi oszlopfő is, melynek másolatát a kis romkertben felállították. A romkertben látható falrészletek jórészt ez utóbbi, 4-5. századi épületmaradványokat jelzik.
    A terület déli részén a római maradványok fölött a 13. században ferences templom és kolostor épült, mely a 16. századig működött. Ennek szentélyét is láthatjuk a romkertben.