Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2014

Ennek az évnek is vége szakadt...

Kép
Mindenkinek nagyon kellemes új évet kívánok, remélem a jövő évben is ugyanitt, együtt mártózunk meg az ókori kultúra szépségeiben! Egy igazi ókor- rajongó mi mást is tehetne, mint Ianus, arccal előre a jövő évbe!

Amikor a latin életre kel... 2. rész

Kép

Amikor a latin életre kel... 1. rész

Kép

Odüsszeia: Ötödik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Ötödik ének: Odüsszeusz tutaja (1-493)
   Athéné elpanaszolja Zeusznak, hogy Kalüpszó nimfa fogolyként tartja magánál Odüsszeuszt a szigetén. Zeusz Athéné szavaitól megenyhül, és Hermészt küldi a nimfához, hogy engedje már végre útjára Odüsszeuszt. Kalüpszó rettentő dühös lesz, hogy Zeusz még ezt a halandó szerelmet is sajnálja tőle, pedig magától aztán nem tagad meg semmit (mármint szerelmi dolgokat). A nimfa magában füstölög, de nem mer ellent mondani Zeusz akaratának. El is mondja a „jó hírt” Odüsszeusznak. Odüsszeusz kétkedik a nimfa szavaiban, ezért megesketi, hogy semmi rosszat, ártó szándékút nem fog ellene cselekedni (akkoriban az eskü fontos dolog volt, nem ígértek meg csak úgy semmit, azt be kellett tartani). A nimfa szándékai valóban tiszták, szívesen tesz esküt. Odüsszeusz tutajt ácsol, Kalüszó pedig minden földi jóval ellátja és felkészíti az útra.    Tizenhét napi utazás után megérkezik a phaiákok földjére. Már majdnem kikötne, amikor Poszeidón észreveszi, hogy Odüssze…

IO SATVRNALIA!

Kép

Phaedrus: Tehén, kecske, juh és oroszlán

Kép
V. Canis et Capella, Ovis et Leo Numquam est fidelis cum potente societas.
Testatur haec fabella propositum meum.
Vacca et capella et patiens ovis iniuriae
socii fuere cum leone in saltibus.
Hi cum cepissent cervum vasti corporis,
sic est locutus partibus factis leo:
'Ego primam tollo nomine hoc quia rex cluo;
secundam, quia sum consors, tribuetis mihi;
tum, quia plus valeo, me sequetur tertia;
malo adficietur si quis quartam tetigerit'.
Sic totam praedam sola improbitas abstulit. V. Tehén, kecske, juh és oroszlán
Nagy úr barátságában bízni nem lehet. E tételt önti példázatba kis mesém. A bika, kecske és a tehén egy szép napon Az állatok királyával vadászni ment. Nagy szarvast fogtak, és a zsákmányt négyfelé Elosztva így szólt arszlán úr a többihez: „Nevem miatt az első rész nekem dukál, Bátor vagyok, ezért enyém a második; Erőm nagyobb, így nekem jár a harmadik, Ki hozzányúl a többihez, az meglakol.” S elvitte mind a telhetetlen bestia.
(Terényi István fordítása)

Odüsszeia: Az énekek listája (linkgyűjtemény)

#23

Kép

Odüsszeia: Negyedik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Negyedik ének: Lakedaimónban (1-847)
   Meneláoszéknál éppen lakodalom van. Meneláosz egy lányát Akhilleusz fiának ígérte még a trójai háború alatt, Spártából pedig Alektór lányát vette fiához, Megapenthészhez (ő nem Helené gyermeke; egy szolgálótól született, Helené egyetlen gyermeke Hermioné). Meneláosz fegyvernöke, Eteóneusz látja meg a jövevényeket és kíséri a palotába. Lakomáznak.   Télemakhoszék nem tudnak betelni a sok szépséggel és gazdagsággal, Meneláosz szerényen bevallja, hogy csarnokait Zeuszéhoz szokták hasonlítani. Ám ő maga halandó, tudja, hogy csak élvezője ennek a gazdagságnak, és nem birtokosa, mivel őelőtte is más birtokolta, és őutána is más fogja. Sajnálja, hogy testvérét (Agamamnónt) megölték, emiatt nem is tudja önfeledten élvezni ezt a nagy gazdagságot.    Közben bejön Helené, és amint rápillant Télemakhoszra, felismeri, hogy csakis Odüsszeusz fia lehet. Együtt siratják a halottaikat, a veszteségeiket. Helené „varázsszert” rak a borba (nem tudjuk, pontosan …

Saturnalia- mi történt, avagy sem

Kép
Aquincumi Múzeum, Saturnalia, december 7. Elmentem, mert valami hatalmas elvárásom volt. Ókori levegőt akartam szívni, megnézni a szeretett romjaimat, végigsétálni a kedvenc utcámon (a Macellum melletti kis sikátor)és megnézni a múzeumi macskát, akit természetesen Devotusnak neveztem el. Elég rendesen esett, de ez ugyan engem semmiben sem akadályoz, bár a macskaistennek csakis a Tegulariumban hódolhattam - ide húzódott be az eső elől. Szereti a töpörtyűs pogácsát, ha arra jártok, ne felejtkezzetek el róla.    Aztán jött a program, amire mentem. Saturnalia alkalmából áldozatbemutatás. Nos, nem szeretek semmiről sem rosszat írni, úgy általában véve feleslegesnek tartom a fikázást. Ezért nem írok most arról, hogy nem szeretem a lilára festett lepedőket, amit togának szeretnek csúfolni, és nem szeretem a műanyag karácsonyi égőket és az összecelluxozott nyomtatópapírt, ami egy tekercset hivatott jelképezni. És mert nagy fantáziám van, elképzeltem azt, amit nem láttam: egy római áldozati …

Odüsszeia: Harmadik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Harmadik ének: Püloszban (1-497)
   Püloszt Néleusz építette. Amikor Télemakhoszék megérkeznek épp barna bikákat áldoznak a pülosziak Poszeidónnak (500 ember ül 9 sorban, minden sor 9 bikát ad áldozatul). Nesztórt körülveszik a fiai, áldozati húst sütnek. Peiszisztratosz, Nesztór egyik gyermeke vezeti az idegeneket a lakomához, és Tharszümédész mellé ülteti le őket (Nesztór egyik fia, ez a hely nagy megtiszteltetést jelent a vendégeknek). A tengerparton ülnek, ott sütik a húst, állatbőrökre telepedtek le (csak hogy jobban el tudjuk képzelni a szituációt).    Lakoma és áldozás után Nesztór kifaggatja a jövevényeket. Télemakhosz előadja jövetelük célját, hogy apjáról szeretne hírt kapni (nagyon illedelmesen beszél Nesztórral, akire ha emlékszünk az Iliászból- nagy tudású és nagyon eszes ember). Nesztór szívesen elmesél mindent.    Miután feldúlták Tróját, népgyűlést tartottak. Meneláosz azt javasolta, hogy minél előbb szálljanak vízre és térjenek haza. Ám Agamemnón szerint előbb száz…

#22

Kép

Saturnalia Aquincumban

Kép
2014. december 07. - 2014. december 07. Az Aquincumi Múzeum és az Aquincum Baráti Kör Saturnusnak, az idő urának vidám ünnepét, a modern karácsony ősét családoknak szóló színes programokkal kívánja feleleveníteni december 7-én.
SATURNALIA
2014. december 7. 11.00-16.00 Az Aquincumi Múzeum és az Aquincum Baráti Kör Saturnusnak, az idő urának vidám ünnepét, a modern karácsony ősét családoknak szóló színes programokkal kívánja feleleveníteni. A rendezvény az alábbi programokkal várja a látogatókat:11.00 Áldozatbemutatás
11.30 „Küldj több zoknit!” – Téli vezetés a Régészeti Parkban Dr. Láng Orsolya régésszel
11.30 Az emeleten a X. Gemina Legio és a Nova Roma Pannonia hagyományőrző csapat bemutatója (ókori lakoma, római játékok)
11.15 és 14.00 Aquincumi csalafintaságok - Meseláda Bábcsoport előadása árnybáb készítéssel
13.00 Hogyan készült valójában a római korban? – Dr. Vecsey Ádám restaurátor vezetése az Aquincumi Látványraktárban
15.00 Interaktív játszóház - Halmágyi Sándor színművész…

Oltárkő Iuppiter, Iuno, Minerva és Vulcanus tiszteletére

Kép
[Iovi] O(ptimo) M(aximo) [I]unoni Minervae Volcano Aug(ustis) s(acrum) L(ucius) Septimius Flaccus leg(atus) Aug(usti) pr(o) pr(aetore)
A legnagyobb és leghatalmasabb Iuppiternek és felséges Iunonak, Minervának és Vulcanusnak szentelve! Lucius Septimius Flaccus helytartó (állítja az oltárt)
L. Septimius Flaccus kr.u. 179 és 183 között Pannonia Inferior tartomány helytartója volt. Ebben a minőségben állítja a három római főistennek (Iuppiter, Iuno, Minerva), valamit a tűz istenének, Vucanusnak az oltárkövet.

Magyar virtus a római korban

Kép
Volt egy kedves szó a sumerben amelyet talán jószágnak, négylábú háziállatnak lehetne fordítani. Úgy hangzott: buru. Bari, barom, birka, bárány, borjú. Sokszor ilyen szócsaládoknál úgy érezzük, hogy milyen logikus a magyar nyelv. Aztán kiderül, hogy van egy alapszó valahol a távoli múltban. Csodálatos, hogy módunkban áll e titkok megfejtése! Az említett példa, nem gondolom, hogy további magyarázatot igényel. Magyaráz viszont az Etimológiák című, 2009-ben kiadott könyv.    -Birka: "vagy cseh jövevényszó, vagy a "berreg" igével összefüggő hangutánzó eredetű szó." (Bocs, de  nem bírom ki, hogy amelyik birka berreg az bizonyára motorozik.)    - Bari, bárány: szláv jövevényszó    - Barom: "honfoglalás előtti török jövevényszó."    - Borjú: "honfoglalás előtti csuvasos típusú török jövevényszó."   Tehát a mai nyelvtudományunk a magyar nép számára kegyesen engedélyezi a honfoglalás előtt a borjúnak, baromnak végülis a marhának ismeretét. A …

Görög istenek - arcképcsarnok

Kép

Odüsszeia: Második ének- hogy legyen kedved elolvasni

Második ének: Az ithakaiak gyűlése, Télemakhosz elutazik (1-434)
   Athéné némi bűbájjal látja el Télemakhoszt, aki épp az első népgyűlést hívja össze, mióta Odüsszeusz elment. Az első, aki szóra emelkedik: Aigüptiosz. Az ő fia, Antiphosz is elment Odüsszeusszal Trójába, és a hazaúton a küklópsz Polüphémosz őt (is) megvacsorázta- de ezt most még nem tudja a boldogtalan apa, csak mi, olvasók tekinthetünk egy kicsit előre. Az apának még három fia van (az egyik pont Eurünomosz, Penelopé kérőinek egyike), de ez az egy, akiről nem tud semmit, nem hagyja nyugodni.    Télemakhosz elmondja, hogy a házukat ellepték a kérők, valóságos invázió alá vették. Erre elsírja magát (ne tessék felháborodni, ez nem egy hisztis kisfiú kirohanása, hanem a férfivá serdülő, még támaszra szoruló fiú tehetetlensége, hogy nagyonis szüksége lenne az apja tanácsára, jelenlétére). Antinoosz nem hagyja szó nélkül a kifakadást: Penelopé mindannyiukat hitegeti, és ennek lassan már négy éve. Mindig azzal hárítja el…

A latin macska megmondja#14

Kép

Odüsszeia: első ének- hogy legyen kedved elolvasni

Első ének: Az istenek gyűlése, Athéné intelme Télemakhoszhoz (1-444)
   Zeusz Hermészen keresztül üzen Aigeszthosznak, hogy ne vegye nőül Agamemnón hitvesét (Klütaimnésztrát). Lám hiába minden isteni intelem, végül Agamemnón fia, Oresztész, meggyilkolta Aigiszthoszt. Az istenek ugyan azt is tudatták vele, hogy magára Agamemnónra sem kéne kezet emelnie, de hiába, Aigisztosz biztos volt a saját igazában.    Pallasz Athénénak személyes favoritja Odüsszeusz, most az ő érdekébe fordul Zeuszhoz. Maga Zeusz is elismeri Odüsszeusz nagyságát, ám mivel Poszeidón haragszik Odüsszeuszra, mert az megvakította a kedvenc kicsi Polüphémoszát (óriás küklópsz, anyja egy nimfa, Porkhüsz lánya), így nincs mit tenni. Meg ugyan nem öli, de nem engedi hazamenni. Ám Athénét sem kell félteni, ha némi furfangról van szó: Hermészt küldi Ogügié szigetére, hogy megmondja a nimfának (Atlasz lánya Kalüpszóról van szó, de itt még nincs megnevezve), engedje Odüsszeuszt útjára, mert ez az isteni döntés.Athéné ezzel …

Eridu, az első város

Kép
Egy kis ízelítő a Sumerhagyaték oldalról, ha érdekel az ősi sumer kultúra, a Közel- Kelet története, és az ókor- keletről!   A sumerek első várossá növő települését Eridunak hívták. A Sumer Királylista szerint itt uralkodtak az első királyok. Ebben az esetben meglehetősen idős lenne a település, mert a lista szerint az első király, Alulim, 28800 évig, a második, Alalngar 36000 évig uralkodott, mindkettő még a vízözön előtt. Sokat gondolkodtam, hogy honnan jöhettek ezek a magas évszámok. Ennyire sűrű napjaik voltak az alattvalóknak? Vagy egy hosszabb időszakot az akkori legkarakteresebb királlyal jellemeztek? Netán ezzel akarták éreztetni, hogy a vízözön után már semmi sem az, ami volt?    A régészek kb. Kr.e. 5400 körülre teszik az alapítását. A városnak 19 ásatási rétegét tárták fel, tehát az első, a legalsó rétegre még 18-szor ráépítettek. A sumer városoknak saját védőisteneik voltak, akik a templomban laktak, élő entitásként ugyan, de egy szobor testében. Eridu legalsó …

A delphoi jósda hagyománya Homéroszról

Kép
1.) Hadrianus római császár Homérosz születési helye és szülei felől érdeklődött Delphoiban. Ezt a választ kapta:
Nemzetségét kérdezed és születése helyét is az örökéletű dalnoknak. Ithakából ered ő, atyja Télemakhosz, Nesztórnak leánya az anyja, ő, ki a legbölcsebb férfit szülte, Epikaszté.
A játékos genealógia forrása az Odüsszeiának az az epizódja, amikor az apja keresésére indult Télemakhosz Nesztór házában találkozik Epikasztéval, akit másként Polükaszténak is neveznek. Lakomát készítenek neki.

Tlemakhoszt ezalatt fürdette a szép Polükaszté, Néleidész Nesztór lánysarjai közt a legifjabb. (Odüsszeia, III, 464-465, Devecseri Gábor fordítása)
2.) Egy késő antik hagyomány szerint Homérosz anyja halandó asszony, apja pedig démon volt. A költő Iosz szigetén fogant, ám születése előtt anyját erőszakkal Szmürnába vitték. Amikor Homérosz férfivá serdült, megkérdezte a Püthiától, kik a szülei és honnan származik. A válasz ez volt:
Kérded, merre hazád. De neked nincs, csak anyafölded. Édesanyádnak föl…

A gladiátorokról, az arénáról 4.

Kép
"Hátra van még a legfényesebb és legnépszerűbb látványosság vizsgálata. „Szeretetajándék” a neve, mert kötelező, és a szeretetajándékot kötelességnek is nevezhetjük. Márpedig őseink kötelességüknek tartották, hogy halottaik tiszteletére megrendezzék ezeket a látványosságokat- miután már ilyen emberséges kegyetlenséggé finomultak. Annak előtte ugyanis azt tartotta a közhiedelem, hogy a halottak lelkét csak embervérrel engesztelhetik ki, tehát foglyokat vagy gonosztevő rabszolgákat vásároltak, és ölték meg a sírnál. Később jónak látták a szórakozás palástját borítani erre a kegyetlenségre. Ezért embereket szereztek, jól- rosszul megtanították őket a fegyverforgatásra, hogy legalább lekaszaboltatni tudják magukat, aztán a halotti áldozatra kijelölt napon ezeket használták föl a sírnál- egyszóval gyászukban emberáldozattal vigasztalódtak. Ilyen volt ez a „szeretetajándék” eleinte; lassanként azonban mind népszerűbb, mert mind kegyetlenebb lett, a vadállatok is csak akkor leltek elé…

A gladiátorokról, az arénáról 3.

Kép
"Pompeius második consulsága idején, a Győzelmes Venus templomának felavatásakor szintén 20, vagy egyes közlések szerint 17 elefánt küzdött a cirkuszban, mégpedig dárdavető gaetulicusokkal. Különösen az egyik keltett nagy feltűnést a viadal folyamán, mert amikor átdöfték a lábszárait, térden kúszott a lovasok ellen, sorra elragadta s a magasba hajigálta pajzsaikat, melyek lehullóban, a nézők gyönyörűségére, szabályos kört írtak le, mintha az állat nem dühében, hanem betanítva dobálná. Egy másik esetben az okozott megdöbbenést, hogy egyetlen találattól kimúlt: nem csoda, a szeme alatt behatoló dárda létfontosságú részt sértett meg a fejében. Egyébként az egész elefántcsapat kitörést kísérelt meg, ami a körös- körül felállított védőrács ellenére is rémületet keltett. Később a diktátor Caesar, hogy ilyesminek elejét vegye, mikor hasonló látványosságot tervezett, vizesárokkal vette körül a porondot; ezt aztán Nero császár feltöltette, s a lovagok ülőhelyét bővítette ki vele. Pomp…

A galdiátorokról, az arénáról 2.

Kép
"Képzeljünk el egy átlagembert, aki halála előtt kap még egy órányi haladékot legfőbb urától, legyen az az isten vagy a király, hogy fordítsa valami nemes cselekedetre vagy élvezze ki tetszése szerint, de aztán visszavonhatatlanul vége: vajon ez az ember utolsó óráján inkább egy ringyóval szórakozna és ariusiai bort inna, ahelyett, hogy megölné Archiast, s Thébát felszabadítaná? Én bizony kötve hiszem. Lám, még a gladiátorok is, persze nem az elállatiasodott barbárok, csak a görögök, bármennyi ínycsiklandó falatot is raknak elébük fellépésük előtt, hátralevő idejükben inkább asszonyukat bízzák barátaikra vagy szolgáikat szabadítják fel, és nem a has örömeinek hósolnak."
(Plutarchos: Non posse suaviter vivi 17.,Kapitánffy István fordítása)

A gladiátorokról, az arénáról

Kép
"Alaptalan a véleményed, hogy csak nagy férfiakban volt meg az erő ahhoz, hogy széttörjék az emberi rabság bilincseit; nem áll az, amit mondasz, hogy erre legfeljebb egy Cato lehetett képes, aki, mikor kardja nem végzett vele, sebét feltépve adta ki a lelkét! Roppant elszántság árán megvetett sorsú emberek is jutottak már biztos révbe, mert ha nem adatott meg könnyűszerrel meghalniuk, s nem választhatták meg kedvükre haláluk eszközét, megragadták azt, ami kezük ügyébe akadt, s az erős akarat tulajdonképpen ártalmatlan tárgyakat is fegyverré változtatott! Minap a vadállat- viadalok kaszárnyájában az egyik germán, akit a másnap reggeli látványosságra osztottak be, félrevonult, hogy elvégezze szükségét: más zugot nem talált, ahová ne kísérte volna őr. Itt az ürülék letakarítására használt fanyelű szivacsot nyelestől a torkába gyömöszölte, s légcsöve elzárásával vetett véget életének. Ez volt csak a halálmegvetés! Az igaz, nem éppen ízléses vagy mutatós: mert van- e nagyobb ostobas…

Az aquincumi amfiteátrumok

Kép
A római birodalmi építészetet- a körszínházak tervezésében is- teljes mértékben a szükségesség és a hasznosság szempontjai irányították. Így például a tojásdad alakot az követelhette meg, hogy a gladiátorcsapatoknak tér álljon a rendelkezésre az előrerohanásra és visszavonulásra. A körszínházak építésénél nagy térséget kellett gyorsan és kevés anyagi erő árán beépíteni. Így alkalmazták itt is az opus caementicum, a rómaias beton, az „öntött falazás” technikáját. A katonai mérnökök munkája is megérződik a tervezésen: Pompeji városfalához hasonló szerkezetben építették meg a nézőtér alapépítményét, ahogyan Vitruvius építészeti író a legerősebb sáncműhöz javasolta; a két párhuzamos körfalat keresztfalak és földkitöltés kapcsolta össze.    Építészettörténetileg az amfiteátrum eredeti római alkotás. A görög színház legfeljebb csak akkor szolgáltathatott volna kiindulópontot, ha az „amphitheatron” szó dupla színházat jelentene. Ez a szó valójában olyan épületet jelent, amelynél a nézőtér, …