Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2013

Program Aquincumban

Kép

Légy átkozott! (tizenkilencedik fejezet)

Kép
itt olvashatod az előzményeket (korábbi fejezetek)



    Terveit szövögetve Devotust elemi erővel terítette le a fejfájás. Valami hatalmas démon szállta meg a fejét. Lekuporodott a sarokba és halkan nyögdécselt. Igyekezett a lehető legkevesebbet mozogni, hátha ezzel is tudja csökkenteni a fájdalmat. 
- Üdvözöllek, drága barátom! – Szólalt meg a hang a fejében selymes, szinte már hízelgő hangon.
- Nerótusz? Azt hittem már sikerült megszabadulnom tőled… - Nyögdécselt a fájdalom által földre szegezett mágus.
- Ej, te modortalan félkegyelmű! Hát így kell fogadni egy régi ismerőst? – A szellem szorított még egyet Devotus agytekervényein, a fájdalom szinte az elviselhetetlenségig fokozódott. – Én már akkor irányítottam az emberek gondolatait, amikor azok még az ökrök farába bújva túrták a földet! Tisztelj meg egy kis alázattal. 
- Üdvözöllek, Fenséges Nerótusz! Mi járatban itt nálunk, a Halhatatlan Római Birodalom e távolt kis tartományában, Pannonia Provinciában?
- Látod, mindjárt jobb! – Egy leh…

Légy átkozott! (tizennyolcadik fejezet)

Kép
itt olvashatod az előzményeket (korábbi fejezetek)

  Devotus mélyen a gondolataiba temetkezett. Ahogy kitisztult a feje, rendbe szedte magát és képes volt ismét gondolkodni, visszaemlékezni a látogatás minden apró részletére. Gyakorlott mozdulatokkal tette emberivé a testét, frissítette fel magát. A krémeknek köszönhetően ismét egész elviselhető volt a létezés a bőrében. Egy tiszta ruha és néhány falat kenyér egy kis olajjal még a leggyötrőbb fejfájás emlékeit is hamar elűzi. Néhány labdacs abból a készítményből, amit maga kevert ki a világ legbódítóbb növényeiből, és a fájdalom egy messzi, ismeretlen földrészre költözik. 
   A vadászatáról visszatérő Bastetet az ölébe vette, és hogy lekösse az izgalomtól remegő kezét, határozott mozdulatokkal nekiállt dagasztani a macska hátát. Bastet nem bánta, és nem is kereste az okát, hogy miért kap ilyen finom kényeztetést, holott a hosszas csavargás után inkább dorgáló szavak fogadják. Csak élvezte, sárga szemét kéjesen hunyta le. Elégedetten …

Légy átkozott! (tizenhetedik fejezet)

Kép
itt olvashatod az előzményeket (korábbi fejezetek)

A hazaút hosszú és elgondolkodtató volt. Aelia a lelke mélyén érzett egy kis lelkiismeret furdalást, amiért ilyen alantas eszközökhöz kell folyamodnia, hogy lemossa a nevén esett gyalázatot. Úgy érezte, nem tudna szembeszállni a fúriákkal, esélye sincs velük szemben. A hűség pedig két ember dolga, senkinek semmi köze hozzá. Ez egy kényes téma, nem tudja megvédeni a saját igazát, nem tudja bebizonyítani, hogy ő igenis hűséges feleség, viszont a rágalmak meg tönkreteszik az egész életét. Ha Titusnak így megfelel, hogy Aelia legfőbb gondja nem a rabszolgák gardírozása, hanem vannak saját „ügyei”, akkor senkinek semmi joga hozzá, hogy őt elítélje. Nem tud olyan felesége lenni a férjének, amilyet elvárnának. Nem képes arra, hogy olyan életet éljen, amilyet az anyja, és a nagyanyja is élt. Nem képes élve elásni magát egy háztartásban, amikor a világ tele van izgalmas dolgokkal, amik csak arra várnak, hogy felfedezzék őket! Mintha az összes j…

Budai- Balogh Tibor előadása

Május 9-én, szerdán, az Örkény István Könyvesboltban került megrendezésre Budai- Balogh Tibor előadása a római határvédelemről. A BBC History magazin májusi száma bőségesen és szépséges képekkel illusztrált cikkekben foglalkozik a Római Birodalommal, ezért lelkesen vetettem bele magam az aktuális számba. A májusi római hangulat emelése kapcsán szervezték meg az előadást.      Ez a téma már áprilisban is terítéken volt a Budai Várban megrendezett szabadegyetemi előadássorozatok keretében, tehát végül is kétszer sikerült elmennem az előadásra. De mégsem volt a kettő ugyanaz: az újonnan feltárt, nánási úti kiserőd vagy burgus volt a központi téma, de ehhez kapcsolódóan sok új és érdekes információt hallhattak az érdeklődők. Nekem legalábbis nagyon érdekes volt a limes kiépülése, a kapcsolat a szomszédos "barbárokkal" és az információáramlás a Duna mentén.     Jegyzeteket is készítettem, de mivel az előadó megígérte, hogy egy szép cikk készül belőle az Ókor kulturális folyóirat…

Az egyiptomi istenek Rómában napoznak

Kép

Légy átkozott! (tizenhatodik fejezet)

Kép
itt olvashatod az előzményeket (korábbi fejezetek)
- Üdvözöllek, Aelia Sabina, nagy megtiszteltetés, hogy a házamban fogadhatlak! – Szólalt meg egy mély, kellemes hang a sötétség mélyéről. 
    Aelia hiába erőltette a szemét, semmit sem látott. Igaz a deszkák között átszüremlett némi fény, de még kint sem volt nappali világos. A kis kunyhóban semmi fényforrást nem látott, sem mécsest, sem szénüstöt. 
- Üdvözöllek idegen! Devotust keresem, az egyiptomit. Remélem nem törtem be az otthonodba! 
- Jó helyen jársz, magam vagyok az egyiptomi. Vártalak.
- Akkor nem is vagy idegen. Vagyis igen, mert még nem mutatkoztam be, de már tudod is a nevemet! Vagy mégis, talán mégis idegen vagy, mert még sosem láttuk egymást. Vagy nem mutattak be egymásnak. Nem is tudom, szoktál–e társaságban járni, ahol bemutathattak minket egymásnak, vagy ahol megismerkedhettünk volna. Szóval nem is vagyunk egymásnak annyira idegenek, csak egy kicsit… - Aelia zavarát leplezve próbált társalogni, de minden kimondott szó u…

Légy átkozott! (tizenötödik fejezet)

Kép
itt olvashatod az előzményeket (korábbi fejezetek)
  Ilyen felzaklatott lelki állapotban ért el Devotus házáig. Nem téveszthette össze semmivel sem, mivel ez volt az egyetlen lakható ház a közelben, ameddig a szem ellátott. Látott még néhány épületet, vagy valaha volt épületet, de ezek már csak lenyomatai voltak egy néhai lakónegyednek. Törött falak nyújtották csonka karjaikat kegyelemért könyörögve az ég felé, üszkös deszkák nyöszörögték egy hajdani tűzvész pusztításait. Szétdobált szerszámok, bútordarabok, edénytöredékek tárultak a szeme elé, a régvolt utcákat fűcsomók és facsemeték foglalták vissza. Néhány utcakő próbálta elmesélni, hogy milyen lehetett itt az Élet. Pusztulás és halál, a néhai nyomornegyed még fénykorában is siralmas látványt nyújthatott, a csontváza pedig egyenesen hátborzongató volt. Egy barbár betörés alkalmával felgyújtották ezt a részt, azóta nem is költözött ide senki. A lakók vagy bent égtek, vagy elmenekültek. Az üszkös negyedet senki sem akarta újra belakn…