Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2013

Képes latin bölcseletek 1.

Kép

Latinul és magyarul 9.

Kép
Consuetudo laborum perpessionem dolorum efficit faciliorem.
A küzdelmek megszokása könnyebbé teszi a szenvedések elviselését.
(Cicero) 

Szapphó: Artemisz esküje

Kép
Így járt hát az aranyhajú Phoibosz, a nagy titán,
Koiosz lánya szülötte, erős Kronidész fia,
Artemisz meg az istenek esküszavával ott
...apja fejére fogadta: "Örökre szűz
maradok, s odafenn fogok élni magas hegyek
ormán, gyors vadat űzve, egyezz bele kedvemért!"
Bólintott a nagy istenek atyja, hogy úgy legyen.
...szarvasölőnek azért nevezik maig
attól fogva a földiek és örök istenek.
Házasság, szerelem soha meg se kisérti őt.

Lator László fordítása


Nyelvtanulási segédlet

Kép

Pataricza Dóra: Kísértethistóriák és egyéb csodák

Kép
Egy kis kedvcsináló olvasáshoz: Izgatottan vártam a könyvet, mert Phillinion történetét már olvastam régebben, egy Galaktika magazinban. Kíváncsi voltam a többire is. Ókori szenzációk, hihetetlen történetek, amik talán nem is azért születtek, hogy elhiggyék őket, hanem a borzongatásért önmagáért. Pontosan ugyanúgy hat, mint a mai szenzációs történetetek. Talán pont ez a lényeg, hogy az évezredek sodrása ellenére az ember ember marad, bár az idő átfolyik rajtunk, mi semmit sem változunk. Egyfajta kellemes közelség az akkori és mostani emberekkel. Bár ez egy szakdolgozat, szerintem felesleges volt kielemezni, hogy mi valós, mi lehetetlen és mi lehetséges ezeknek a történetekben. Szerintem egy kísértethistóriában senki sem a hiteles pontokat keresi (mint mondjuk egy történelmi regény kapcsán). Ezzel együtt a történet hitelességét alátámasztó írói fogások nagyon kellemesen hatnak az ilyen történetekben. Szóval összességében szerintem egy nagyon izgalmas könyv, valódi csemege,…

Publius Aelius sírköve

Kép

Latinul és magyarul 8.

Kép
Exegi monumentum aere perennius Ércnél is maradandóbb művet emeltem én (Horatius)

Gondolatok a Birodalomról ll.

Kép
Az Itáliai- félsziget az emberiség történelme során szinte folyamatosan lakott volt. Régészeti leletek bizonyítják az ember jelenlétét már az időszámításunk előtti 5-4. évezredben. A 3. évezredből már cölöpkunyhók nyomai maradtak ránk és ezek az emberek szarvasmarhát tartottak. A 2. évezred kezdetén új népek jelennek meg a folyók termékeny síkságain, róluk számos bronztárgy és agyagedény mesél. Az 1. évezred vaskori emberének eredetéről szinte alig tudunk valamit, Itália őslakosainak ezért nincs is külön nevük, csupán a kultúrájuk alapján különböztetjük meg őket. A cölöpházak lakóit a terramare-, a vaskor népeit a Villanova- kultúrához soroljuk. A rómaiak közvetlen elődei azonban jóval később alakultak ki. Számtalan népcsoport lakta Itáliát, például a ligurok, umberek, ventusok, siculusok, latinok, etruszkok. A latinok megalapították Alba Longát, ez volt a latin törzsek szövetségének a központja. Az ókori szerzők gyakran említik Latiumot, mint a latinok fő városa, de ez gyakran át…