Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2013

Pig Latin!

Kép

A rómaiak már a spájzban vannak!

Kép

Iliász: Hatodik ének- Hogy legyen kedved elolvasni

Hatodik ének: Hektór és Andromakhé (1-529)
Az istenek elhagyják a csatateret. Telamón fia Aiász azonban továbbra is szedi az áldozatait, az isteni segítség nélküli első delikvens, akit letarol, Akamász. Diomédész levágja Axűloszt, majd Teuthraszidészt. Diomédész lelkén szárad Kalésziosz halála is. További mészárlások: Eurüalosz megöli Ophelioszt és Drészoszt, majd Aiszéposz és Pédaszosz ellen tör. A görögök lelkesen pusztítják a trójaiakat: Asztüaloszt Polüpoítész, Pídütészt Odüsszeusz, Areáónt Teukrosz, Abléroszt Antilokhosz, Elatoszt Agamemnón, Phülakoszt Léítosz, Melanithoszt Eurüpülosz öli meg. Adrésztoszt Meneláosz élve fogja el: Adrésztosz kocsija egy tamariszkusz gyökerében felborult, lovai elvágtattak és otthagyták, Adrésztosz sírva könyörög az életéért Meneláoszak. Nagy váltságdíjat ígér az életéért cserébe: az apja rengeteg kincset fog adni, ha megtudja, hogy a fia életben van. Meneláosz már- már hajlik az áldozatot kincsre cserélni, amikor megjelenik Agamemnón, aki tü…

Az énekek linkjei az Iliászhoz

SATVRNALIA!

Kép

A spártaiak a házasságról

Kép
"Lükurgosz házassági törvényei megengedték, hogy ha egy fiatal feleség koros férjének megtetszett egy derék fiatal férfi, összeismertesse vele feleségét, és ha viszonyukból gyermek származott, sajátjának ismerje el. Másrészt ha egy derék és nemes férfiú megcsodált egy tisztes anyát, mert az férjének különösen szép gyerekeket szült, megkérhette az asszony férjét, hogy hálhasson feleségével, és, mint aki termékeny földbe jó magot vet, hasonlóan szép gyermeket nemzhessen vele ő is, így aztán az asszony gyermekeit egytől egyig mind nemes szülőktől származó vérrokonnak tekintették."
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok című művéből Máthé Elek fordítása
A spártaiak véleménye a házasságról: a társadalom törvényes polgárutánpótlással történő gazdagítása.

Iliász: Ötödik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Ötödik ének: Diomédész vitézkedése (1-909)

    Pallasz Athéné feltüzeli Tűdeidész Diomédészt, aki az argosziak közt a legjobb harcos. Dárész (Hépphaisztosz papja) két fia, Ídaiosz és Phégeusz lovas szekéren rontanak rá a gyalogos Diomédészre. Phégeusz dárdát dob Diomédészre, de elhibázza. Dimédész viszont azonnal szíven találja Phégeuszt. Ídaiosz megijed, leszökken a kocsiról, Héphaisztosz ködbe burkolja és védelmezi. Pallasz Athéné kézen fogja Árészt és kivezeti a csata forgatagából. A trójaiakat visszaverik az akhájok.

    Agamemnón megöli Hodioszt, Ídomeneusz Phaisztoszt kaszabolja le, Meneláosz Szkamandrioszt öli meg (természetesen mindenkit lándzsával szúrnak le), Mérionész Pherekloszt öli meg (ő ácsolta Párisz hajóját, ami a romlást hozta a trójaiakra), Megész Pédaioszt ölte meg, Eurüpülosz pedig a nagy Hüpszénórt kaszabolja le (Szkamandrosz papja).
    Diomédész kifejezetten őrjöng a csatatéren. Lükáón fia, Pandarosz lesből lenyilazza Diomédészt, a nyíl a vállán találja el…

Trója elképzelt látképe

Kép

Plinius a borról

"Mindezen fáradozások, munkálkodás és költségek nyomán olyasvalami keletkezik, ami megrontja az emberi elmét és őrületet okoz, valami, aminek ezernyi bűncselekmény az eredménye, valami, ami olyannyira csábító, hogy az emberiség jókora hányada semmi másért nem látja érdemesnek élni... Sok iszákos sohasem ébred elég korán ahhoz, hogy meglássa a napfelkeltét, és ebből következően megrövidítik az életüket. Az ivás sápadt arcot szül, és megereszkedett orcákat, égő szemeket és reszkető kezeket, amelyik kilöttyintik a teli edények tartalmát. A részegség azonnali büntetése alvászavar és nyugtalan éjszakák, legngyobb jutalma a perverz szexuális gerjedelem és a kártevésből fakadó öröm. Másnap a lehelet boroskancsó- szagú, az ember mindent elfelejt és zsibbadnak érzi az agyát. Erre mondják, hogy "úgy éli az életét, mintha nem létezne a holnap": csakhogy miközben a halál folytán mindannyian elveszítjük a múltnkat, ezek az emberek, miközben isznak, feláldozzák a jövőjüket is!"

I…

Iliász: Negyedik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Negyedik ének: Esküszegés, Agamemnón hadiszemléje (1-544)

   Az istenek az Olümposzon tanakodnak. Zeusz már békét bocsátana a földre, de Pallasz Athéné és Héra vért akarnak, nem nyugszanak, amíg Tróját a földbe nem döngölik. Zeusz figyelmezteti Hérát, hogy Trója kedves az ő szívének, ha Héra kedves városáról lenne szó, ő sem adná könnyen.

   Pallasz Athéné száll le a csatatérre Láodokosz alakjában. Pandaroszt találja meg, hozzá intézi szavait. Telebeszéli a fejét, hogy lője le Meneláoszt, azzal nagyobb dicsőséget szerezne magának, mint a duzzogó Akhilleusz bármikor. A társai pajzzsal védik, nehogy elhibázza a lövést. A lövés talál: átüti Meneláosz mellvértjét, a bőrét pedig megsebzi. Agamemnón elborzad, hogy ez egyáltalán megtörténhet, azonnal Makháónért, az orvosért küldi Talthübioszt, a hírnökét. Makháón ellátja a sebet.
   Agamemnón vérszemet kap, beleveti magát a harcba. Még a harci szekerét is hátra hagyja, azt Eurümedónra, a kocsihajtójára bízza. Agamemnón harcra buzdítja …

Ha már utazol... 2.

Kép
Ha már utazásra szános magad, íme néhány hely, amit nem szabad kihagynia egyetlen ókor- rajongónak sem:
Meteora kolostorok




   A keresztény vallás sok hívőt vezetett a mindennapi világtól félreeső helyekre, hogy teljes mértékben átadhassák magukat Isten dicsőítésének. A Pindosz-hegység barlangjaiban már a XII. században megtelepedtek az aszkézis hívei, akik úgy gondolták, hogy a magasban létrehozott épületekben közelebb kerülhetnek Istenhez.. A Nagy Kolostor, a Megalo Meteóron (más néven a Metamorphoseos kolostor) alapítója, Szent Athanasziosz barát csak 1350 körül választotta ezt a helyet. A legenda szerint a mai kolostor helyére angyal, illetve sas emelte föl. Tanítványa Joaszaph, a szerb király fia, harminc-negyven évvel később tovább bővítette a kolostort. A XV. és XVI. században a törökök meghódították Thesszáliát, ekkor a hegyek közé menekülőkből sok új közösség jött létre. A XVII.-XVIII. században a Meteórák közösségei hanyatlásnak indultak, több közülük felb…

Kivel mi lett az Iliász után?

Kép
Szintén egy iciripiciri térkép (kattintással azért némileg hizlalható) arról, hogy kinek mi lett a "sorsa", miután leigázták Tróját. Azért szerintem Agamemnón járt a legrosszabbul, de sokan mások is érdekes kalandokat éltek meg (Odüsszeuszon kívül is).

Havas Forum

Kép

Iliász: Harmadik ének- hogy legyen kedved elolvasni

Harmadik ének: Eskükötés, szemlélgetés a falról, Alexandrosz és Meneláosz párviadala (1- 461)

    A trójai és a görög seregek felállnak egymással szemben. Hektór szidalmazza Páriszt, amiért az nyúlszívű, fél a harctól, pedig valójában ő az oka az egész háborúnak. Végül Hektór és Akhilleusz javaslatára a két sereg nem harcol egymással: vívjon párharcot Párisz és Meneláosz. Amelyikük nyer, az viheti Helenét és az összes kincset. A felek elfogadják a javaslatot, igazán senkinek sincs már kedvére ez az elhúzódó háború.     Fehér kost és éjszínű bárányt áldoznak a Földnek és a Napnak (az áldozat ezen részét a trójaiak adják), és egyet Kronidésznak (Zeusznak, ezt a részt adják a görögök). A párviadal hírét Írisz viszi el Helenének, Láodiké képben. (Láodiké Priamosz lányai közt a legszebb, Helikáón felesége.) Írisz „édes vágyat hajított keblébe” régi férje, hazája, szülőföldje iránt. Helené egyenesen a Szkaiai kapukhoz megy két szolgálólány kíséretében. A kapuk tetejében tornyok vannak, …

A vasúti sínek alatt rejtőzött Aquincum “elveszett” városfala

Kép
   Több mint százhúsz év kutatás után most nyáron sikerült végre megtalálni Aquincum római kori polgárvárosának keleti falát. A Budapest – Esztergom vasútvonal átépítése során gazdag leletanyag: pénzérmék, kerámiaedények és az erdők istenének apró szobra is előkerült.    
   Nagy várakozás előzte meg az idén tavasszal megindult régészeti munkálatokat az esztergomi vasút felújítási munkálatai kapcsán, hiszen a vasút kelet – nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül. A régészetileg védett területen a BTM Aquincumi Múzeumának csapata követi nyomon a földmunkákat és végzi el a szükséges feltárásokat Láng Orsolya és Lassányi Gábor ásatásvezető régész irányításával.
   A feltárások  gyors és gördülékeny kivitelezését segíti a múzeum  a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) és a kivitelező A – Híd konzorciummal kialakított jó munkakapcsolata.
   A jelenlegi munkálatok során eddig elsősorban a várostól nyugatra, a római kori v…

Egy kis vidámság :-)

Kép

Egy ökölvívó anatómiája

Kép

Kik is vettek részt a Trójai Háborúban?

Kép
Ez a térkép részletesen bemutatja, hogy ki, honnan érkezett a Trójai Háborúba, viszont incuripincuri, kattintásra egészen kibogarászható méretűre növekszik :-)

Iliász: Második ének- hogy legyen kedved elolvasni

Kép
Zeusz álmot küld Agamemnónnak: Nesztór képében azt sugallja, hogy hívja fegyverbe az akhájokat, mert most a legalkalmasabb az idő, hogy bevegyék Tróját („a trószok szélesutú várát”). Agamemnón természetesen hisz az álomnak, jogart ragad és azonnal összehívja a vezetőket. / Kitérő: Agamemnón jogara. Héphaisztosz készítette Zeusznak, Zeusz a hírnök Hermésznek adta, Hermész Pelopsznak adta, a lónevelőnek, Pelopsz Átreusznak adta, a népterelőnek, Átreusz Thüesztésznek adta, a dúsnyájúnak, Agamemnón pedig Thüesztésztől örökölte./ Agamemnón azért hisz az álomnak, mert Nesztór képében jelent meg, de ezt tudta előre Zeusz.     Agamemnón ravasz, bekerítő beszédet intéz a katonákhoz: azért jöttek, hogy leigázzák Tróját, és már kilenc(!) éve itt vesztegelnek, rengeteg embert vesztettek, ideje lenne hazamenni. Ez a cseles beszéd az álombeli Nesztór ötlete volt, hogy a beígért hazamenetellel lehet a katonákat a leggyorsabban mozgósítani és mivel biztos volt benne, hogy a katonák hűségesek és el…