Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2012

Phlegón: Philinnion

...(a dajka) odament a vendégszoba ajtajához, és a lámpás fényénél megpillantotta, a Machatés mellett ülő lányt. Annyira megdöbbentette a jelenés, hogy, nem tudván tovább türtőztetni magát, hangosan kiáltozva a lány anyjához rohant: "Charitó, Démostratos!" Sürgette őket, hogy keljenek fel és siessenek vele együtt a lányukhoz, mert az élve jelent meg, és valami isteni akaratnak köszönhetően a vendéggel van a vendégszobában.   Amikor Charitó meghallotta ezt a váratlan hírt, a nagy újság és a dajka felindultsága miatt nagyon megrendült, és elájult. Nemsokára azonban eszébe jutott a leánya, és sírva fakadt. Végül azzal vádolta meg az öregasszonyt, hogy megbolondult, és ráparancsolt, hogy azonnal tűnjön el a szeme elől. A dajka azonban visszavágott neki, és szemrehányón és szókimondón azt felelte, hogy ő bizony nagyon is józan és ép elméjű, ellentétben úrnőjével, aki habozik, hogy a saját lányát lássa.    Charitó végül mégiscsak odament a vendégszoba ajtajához, részben a dajka erős…

Caligula és Incitatus

Kép
A Római Birodalom felejthetetlen uralkodója, Caligula sem volt mentes a szaftos történetektől. Hogy ezekből mi igaz és mi nem, azt már sosem tudhatjuk meg, mindenesetre számos érdekes történet főszereplője az állatbolond császár. 
   Rövid uralkodása alatt (i.sz. 37-41) sikerült kiismernie a kor elitjét, a vezető politikusokat és a hatalmat birtokló embereket, és rájött, hogy a társaságuk nem kívánatos a számára. Igen, ez egy finomkodó megfogalmazás annak tükrében, hogy állítólag a politikai ellenfeleit, nemszeretem családtagjait egyszerűen lemészároltatta.  Viszont ennek a vitathatóan beszámítható személyiségnek mégis van egy pozitív tulajdonsága. Imádta a lovakat. Nem is úgy általában a lovakat, hanem konkrétan a saját lovát, Incitatust. Ez a barátság viszont kivetült a többi lóra is, szóval Caligula idején nem volt rossz soruk a lovaknak.     Incitatus olyannyira belopta magát a szenvedélyes császár szívébe, hogy Caligula neki ajándékozta a palotáját, annak összes szolg…

Macskaistenek Egyiptomban

Kép
Az ókori Egyiptomiak rajongtak a macskákért, istenként tisztelték őket, amit megvallok cseppet sem csodálok, ismerve a mai macskákat, a habitusukat. Egyszerűen nem lehet őket nem imádni. Létükkel tiszteletet követelnek.
   Az ismertebb istenség a macskafejű Básztet, akit már akkor macska alakjában örökített meg a képzőművészet, mielőtt a macskákat háziasították volna. Persze ezek tudományos vélekedések, a macskákat senki sem kérdezte. Básztetet az anyasággal, a termékenységgel és a szerelemmel kapcsolták össze, amolyan pozitív, "jó" istenként. A macskák felfokozott szerelmi élete, szaporasága tálcán kínálja az asszociációt a macskafejű termékenységi istennel...
   A másik macskás isten Szahmet, a vad, oroszlánfejű istenség. Szahmet a hit szerint Ré napisten lánya, benne a Világegyetem védelmezőjét tisztelték, aki oltalmat nyújt a gonosz szellemek, a szerencsétlenség és a pestis ellen.
   Az ókori Egyiptomban a macskák szimbolikája kettős: egyszerre jelképezi a halált és a te…

Lángoló város

Az ókori városok egyik nagy problémája (számtalan, nem kevésbé fontos dolog mellett) a tűz volt. Rengeteg épület fából készült, a házak szorosan egymáshoz ölelkezve nőttek ki a földből, az egyre növekvő igényeket próbálták kielégíteni. A házakban főzéshez, melegítéshez, világításhoz nyílt lángot használtak, ami nem kevés baleset forrását képezte. Elég volt egy kis figyelmetlenség és máris lángokban állt az egész utca. Aquincumban a tűzoltás ellátására és a tűz figyelésére önkéntes tűzoltó egyesületek jöttek létre. A különböző szakmai collegiumok (kőművesek, posztókészítők, fémmunkások, öntők, stb.) végezték a tűzoltást, önkéntes alapon. Ezek a szakmai collegiumok nagyban eltértek a mai szakmai szervezetektől, inkább a hasonló munkát végzők szakmai szervezete volt, mintsem érdekképviselet. Az önkéntesek folyamatos tűzfigyelést tartottak: állandó őrszemek figyelték a várost éjjel- nappal, hogy ha esetleg tűz ütne ki valahol, a lehető leghamarabb megkezdhessék az oltást. Saj…

Alkaiosz: Helénéről

Kép
Azt regélik, hogy temiattad érte
Priamoszt és gyermekeit keserves
átok, és szent Íliont is te hagytad,
     hogy porig égjen.

Óh, nem íly nőt vitt Aiakosz szülötte -
míg az ég lakóit a nászra hívta -
mást: a Néreusz termeiből a Kheirón-
     házba, egy édes

zsenge lányt. Péleusz meg a legkiválóbb
büszke Néreusz-lány szeretőn megoldták
szűz övét, s a szép hajadon kilenc hó
     múlva fiat szült,

azt a félistent, ki legizmosabb volt,
sok deres mén hetyke urát; amaz mind
tönkrement Heléna miatt, a phrügek
     népe s a vár is.
Franyó Zoltán fordítása


Ókori szellemességek

Kép
Az ókori emberek- általában- mélyen vallásosak és babonásak. A vallást nem a mai értelemben kell érteni, inkább úgy fogalmaznék, tisztelték az isteneket, megadták, ami jár nekik. A vallás kevésé a hitéleti gyakorlatot, a mindennapi rítus monotonitását jelentette, inkább egy felfogásbeli, érzelmi dologként működött. Az ókori népek közös vonása, hogy volt valamilyen túlvilág, élet- utáni- élet képük. Nem voltak ateisták és nihilisták, úgy gondolták, valami lesz a halál után, nem a nagy semmi vár ránk. Az embernek lelke van, és a lélek halhatatlansága miatt valaminek lennie kell, amikor a test meghal, nem működik tovább. Ebből kifolyólag hittek a szellemekben is. A temetési szertartások, rítusok egy része arról szól, hogy az élőket és a halottakat el kell választani egymástól. A halottak menjenek az ő világukba, a Holtak Birodalmába, az élőket ne zaklassák, ne járjanak az élők közé portyázni. Az élőket pedig távol kell tartani a halottaktól. Bár még mit sem tudtak a fertőzések mibenlétér…

Anakreón: Gyűlölöm

Kép
Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
   háborút emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
   szép adományairól zengve szeretni tanít.


Radnóti Miklós fordítása



Ovidius: Átváltozások. Marsyas. Pelops

Kép
Egy közülünk miután Lycie-beliek veszedelmét
elmondotta, akad másik szóló: a szatirról,
kit Latona szülötte legyőzött tritoni sípon,
s megkínzott, s aki így kiabált: „Mért rántsz ki magamból?
Ennyit a sípomnak szava, bánom bánva, nem ért meg!”
Testéről bőrét, míg ő ezt sírta, letépték;
tiszta merő seb volt, csöpögött mindenhol a vére,
meztelenül inait lehetett már látni, az ér mind
bőrtakarótlan ver, s ugrál; számlálni lehetne
megrángó beleit s mellében az izmai szálát.
Faunjai szántóknak, sürü erdők isteni népe,
és a fivér szatirok, meg a most is kedves Olympus
sírva siratták mind, meg a nimfák, s mind, ki a bércen
csordát és gyapjas nyájat legelőre terelget.
Akkor a termőföld, könnyüktől ázva, a könnyet
mind befogadta, a könnyet alanti erébe beszívta;
vízzé tette előbb, azután kifolyatta a légre.
S róla e gyors folyamot, mi lefut meredek peremek közt,
Marsyas - így nevezik, Phrygiának tiszta folyóját.
Íly példák hallása után tér vissza az újabb
bajhoz a nép, és Amphiont gyászolja s a törzsét.
Ám az anyá…

Anakreón: Egy leányhoz

Kép
Thrák csikó, miért szaladsz el, görbe szemmel rámtekintve,
íly vadul? tán azt hiszed, hogy semmihez sem értek én?
Hidd csak el, hogy könnyüszerrel rádvetem még ezt a zablát,
és a gyeplőt kézbetartva, körbe kényszerítelek.
Még ma lágy füvet harapdálsz, könnyeden szökellve játszol,
mert ki hátadat megülje, nem került derék lovas.

Devecseri Gábor fordítása

Kentaurok

Kép
A kentaurok Ixiónnak, a thesszáliai királynak a leszármazottai, aki egy alkalommal megpróbálta elcsábítani Héra istennőt. Ezt Zeusz nem nézte jó szemmel, mert neki ugyebár mindent szabad, az asszonynak meg semmit, de így van ez, mióta világ a világ. Zeusz végül rászedte a gaz csábítót: az istennő alakjára formált felhőt küldött a titkos találkára. Ennek a titkos randevúnak a gyümölcse lett Kentaur, aki előszeretettel ölelt vadlovakat. Az ókori felfogásban még nem voltak éles különbségek az emberek és az állatok között, az istenek gyakran öltöttek állati alakot, szóval ne botránkozz meg ezen az állati szerelmen, mert ez a korabeli felfogás szerint teljesen rendben volt.     Így születtek meg a kentaurok, ezek a félig ló, félig emberi lények. Állítólag a lovak ereje és az emberek intelligenciája jellemezte őket a legenda szerint. Benépesítették Thesszáliát, mivel igencsak szerettek ölelkezni. Vadak voltak és féktelenek, de ha akartak tudtak nagyon bölcsek és igazságosak lenni. Azt his…