2012. szeptember 28., péntek

Martialis: Látványosságok könyve (5.)

Priscus tartja magát, ugyanúgy, mint Verus, a harcban,
és nem bírt köztük dönteni Mars maga sem.
Már kiabálják: itt az idő felmenteni őket,
ám Caesar a szabályt tartja be mégis, azaz
pajzsuk nélkül kell folytatni az ujjemelésig,
s ő egyet tehet itt, pénzadományokat oszt.
S egyszer végeszakadt, és megszületett az eredmény:
párban harcoltak, s párban is estek el ők.
Mindkettő megkapta a pálmát és a fapálcát:
dupla vitézségért íme a várt jutalom.
Mások alatt sose volt ilyen ám, Caesar, csak alattad,
hogy két ember küzd, s győz ez is és amaz is.
Fűszerkert az Aquincumi Múzeumban

2012. szeptember 24., hétfő

Szexis érmék

   Hála a lelkes régészeknek, előkerült néhány római kori érme, ami nem is annyira "pénz", mint ahogyan első pillantásra gondolnánk. Ezeken a réz- és bronz ötvözetből készült érméken az egyik oldalon egy koszorúba foglalt római szám, a másik oldalon egy erotikus jelenet látható. Mivel a császár portréja nem látható az érméken, valószínű, hogy nem a hagyományos értelemben vett fizetőeszközök voltak.
   Egy elmélet szerint az érmék feladata a bordélyházakban a nyelvi akadályok leküzdése volt. A multikulturális birodalomban sokan sok nyelven beszéltek, viszont egy kéjnő nem biztos, hogy minden kérést verbálisan be tudott fogadni, ezért ezek a kis rajzos segédeszközök segíthették a vendég szándékainak megértését. 
   Egy másik elmélet szerint ezeket az érméket ingyen osztogatták, és mint egy étkezési utalványt, mint egy kupont, az adekvált helyen be lehetett váltani.
   Egy harmadik elképzelés szerint ezek az érmék szexuális játékszerek, segédeszközök voltak. Bármi volt is a szerepük a régi Róma életében, ha további információkat keresel az érmékről, SPINTRIAE néven keresd ezeket a különleges érméket!
Néhány kép róluk:





2012. szeptember 18., kedd

Khalküóné hercegnő története

   A görög mitológiában több példa is akad arra, hogy az emberek állatokká, madarakká változnak. Teszik mindezt azért, hogy bosszantsák valamelyik istent, vagy önnön hiúságukat élik ki. Mivel az állatok és az állatokról szóló történeteket mindig is különös figyelemmel kísértem, egy kicsit itt össze tudom kapcsolni a két különböző érdeklődési körömet. Állatok és ókor, ókori állatok. A mitológiában hemzsegnek!
   Nos, a régi görögök úgy tartották, hogy a jégmadár eredetileg egy bájos hercegnő volt. Nem tudom, mennyire bájos az a hercegnő, aki önmagát a mennyek istennőjének, Hérának nevén nevezteti. A kis hölgy ezt tette, ami joggal váltotta ki az istenasszony ellenszenvét. Az istenek sosem nézték jó szemmel az emberi hübriszt, ha valaki sokat gondolt magáról, pláne, ha ennek hangot is adott, esetleg tetteiben nyilvánult meg az elbizakodottság. 
   Azt sem nézték jó szemmel, ha egy hős, egy hérosz- akiről jogosan gondolnánk, hogy többet gondol magáról- hősként tekintsen magára. Az ember legyen szerény, mint Héraklész. Ő egy tipikus példája a visszafogottságnak, igaz, hogy puszta kézzel legyilkolta a nemeai oroszlánt, mégis szerény maradt, mint egy ibolya. 
   Ez az elbizakodott hercegnő Khalküóné volt, aki azért tényleg egy kicsit messzire ment el azzal, hogy Héra nevén neveztette magát. Az istenek bosszúból madárrá változtatták, jégmadárrá. 
   Viszont a bájos hercegnők gyakran bírják az erősebbik nem jóindulatát. Így volt ez Khalküóné esetében is: Aiolosz, a szelek királya megszánta a szerencsétlen, bájos hercegnőt. Ezért évente egyszer lecsendesítette a vizeket a jégmadár számára, hogy nyugodtan kikölthesse a tojásait. 
 

2012. szeptember 14., péntek

Martialis: Látványosságok könyve (4.)

Itt, hol a csillagokig nyújtózik az égi kolosszus,
s színpadi gépszörnyek nőnek az út közepén,
nemrég itt ragyogott a sötét zsarnok palotája:
úgy tűnt, fél Rómát elnyeli majd ez a ház.
Épp itt tárul elénk e csodálatos amphitheatrum
roppant tömbje, holott itt Nero mély tava volt.
Hirtelen épített fürdőt bámuljuk (ajándék!):
nemrég viskókat falt fel a kert ehelyütt.
Errefelé ad Claudius oszlopcsarnoka árnyat:
régen idáig nyúlt épp az Aranypalota.
Róma uralmad alatt lett újra saját maga, Caesar:
egy úré volt csak – és ma a nép öröme.

Aquincumi Múzeum, magánfürdő

2012. szeptember 12., szerda

Bellerophontész és a kiméra

   Pégaszosz és Bellerophontész az ismeretséget Athéné istennőnek köszönhetik, aki egy varázskantárt adott Bellerophontésznak, amivel meg tudta szelídíteni az amúgy fékezhetetlen szárnyas lovat. Bellerophontész feladatul kapta, hogy végezzen a kimérával, ami nem volt egy könnyen végrehajtható tett. Ám a hő Pégaszosz hátán járta a világot, nem holmi közönséges lóval közlekedett, így köszönhetően a szárnyas csodaparipának, bejutott a kiméra barlangjába.
   A kiméra egy tűzokádó oroszlán, melynek a hátából egy kecskefej emelkedik ki, a farka pedig egy kígyóé. Természetesen mint minden valamire való fenevad, tüzet okádott és hősöket ebédelt.
   Bellerophontész viszont nem volt hétköznapi hős- vele volt Pégaszosz, a szárnyas csodaló, akinek fontosságát nem győzöm hangsúlyozni, mert nélküle Bellerophontész csak egy szokványos hős lett volna- dagadó izmokkal és hatalmas önbizalommal.
   A kiméra barlangjában a hős ólmot öntött a kiméra torkába, ami megolvadt annak tüzes leheletétől és a szörny megfulladt. Bellerophontész pedig, mint aki jól végezte a dolgát, távozhatott.

2012. szeptember 10., hétfő

Bellerophontész és Pégaszosz

   A görög mitológia legendás lova, Pégaszosz, a szárnyas csodaló. Medusza kiömlő véréből született, amikor a hős Perszeusz levágta annak fejét. A ló, akit senki sem tudott meglovagolni. Vad és féktelen volt, így a betörése nem kis feladatot jelentett. Bellerophontész volt az egyetlen, akit megtűrt a hátán. Na jó, egy kis isteni beavatkozásra azért szüksége volt a hősnek: Athéné egy varázskantárt ajándékozott Bellerophontésznak, amivel megszelídítette a féktelen Pégaszoszt. 
   Bellerophontészt Iobatész király bízta meg a lehetetlen feladattal: pusztítsa el a kimérát. A hős, Pégaszosz hátán merészkedett a kiméra barlangjába, ahol végzett a hírhedt fenevaddal. A hősök azonban a görög mondákban, legendákban nagyon gyakran tragikus sorsúak. Bellerophontész sem kerülhette el a végzetét, bár a veszte önnön nagyra törése lett. Szárnyas lova hátán egyenesen az Olümposzra kaptatott, az istenek közé. A haragvó Zeusz kilökte nyergéből a büszke és nagyravágyó lovast, Pégaszoszt pedig jutalomképp az égre emelte és csillagképpé változtatta. 
   Pégaszosz legendás ló volt: patája nyomán forrásvíz fakadt. Aki ivott ezekből a forrásokból, a legenda szerint költői ihletet nyert a vízből.
Pégaszosz

2012. szeptember 2., vasárnap

Aquincum- Táborvárosi Múzeum

   A Táborvárosi Múzeum egy lakóépület alagsorában lett kialakítva a Pacsirtamező utca 63 szám alatt. Ötletes megoldás, katonai épületek kádfürdőit és egy vendégfogadó romjait lehet megtekinteni. A leletek nagy lakomákról tanúskodnak, a pazar falfestmény a Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg. 
   Találtam korabeli képeket abból az időből, amikor megnyitott a múzeum. Nagyon ízlésesen kialakított látogatótér, gazdag leletanyag, szóval minden, amire a látogató kíváncsi. Íme a képek 1955-ből:



   Nemrég voltam ott, jelenleg a múzeum nem látogatható. Ez még önmagában nem akkora baj, a gond inkább az, hogy milyen állapotban van. Siralmas. Lepukkant az egész, szemmel láthatóan átmeneti szállásnak használják. A természet lassan visszaveszi azt, ami az övé, átható ürülékszag és szemét. Alig ismerni fel az egykor kialakított látványos múzeumbelsőt. Íme a friss képek, amiket a napokban készítettem: